A Netflix Bármit, csak ezt ne! című sorozata első perctől beránt, jó elmerülni a romantikus világában… hogy aztán az emberben mégiscsak felülkerekedjen a józan ész: azért nagyon sok szempontból nem oké a zsidóság effajta megközelítése.
Milák Kristóf versenyzése, illetve az olimpia kapcsán sok szó esik arról, milyenek is a magyar szurkolók. Széles-Horváth Anna szerint az általánosítás egyenesen sértő, a többség ugyanis minden küzdelmet nagyra értékel. Ők elvárások nélkül, hálával és tisztelettel szurkolnak a saját csapatuknak, miközben más nemzetek sikereit is elismerik.
Az egyik leggyakoribb előítélet a kövérségre irányul, és bár valóban jelentős probléma számunkra az elhízás, az egészség nevében indított keresztes hadjárat sokszor többet árt, mint használ.
Egy személyiségfejlődés fázisai, amelynek hatására barátság született egy eleinte szkeptikus, elzárkózó nő, és egy őszinte, szeretetteljes hajléktalan férfi között.
Egy kutatás szerint a társadalom fele odaadna tíz évet az életéből, ha cserébe vékony testben élhetne. De mikor, minek hatására lett ilyen szintig értékjelző az emberi test?
Az IDEA Intézet és a 5-WORDS.com munkatársai idén év elején arra voltak kíváncsiak, mi jut eszükbe az embereknek a pszichológusokról. Kiderült, máshogy ítélik meg a szakmát a konzervatívok és a liberálisok. Böcskei Balázs és Pohly Ferenc vendégposztja.
Lehet, hogy mégis hízik, öregszik és nem biztos, hogy karriert csinál? Sikerkönyvek sztereotip állításait vizsgálta meg szerzőnk, és magyar feleséggel bíró francia férfiakat kérdezett meg, milyen különbségeket látnak ők a két náció lányai között.
Vajon mikor látunk egy olyan változatot ebből a régi történetből, ami nem a legrosszabb sztereotípiákat erősíti?
„Tudjátok, mit? Én nem tudok mindent megoldani. Sőt, ami még durvább: nem is akarok.” – Nagy pacsit, ha egyetértesz ezekkel:
Nem minden a külső... Nézz egy kicsit mögé!