Miképpen történhet meg a világban, ahol az információ elérhetőbb és gyorsabban áramló, mint valaha, hogy valaki egy hasonlóan súlyos kérdésben becsap egy fél világot? Vajon azért volt erre lehetősége, mert abban az időben még kevésbé került előtérbe a hitelesség kérdése a közösségi médiában? Vagy most, tíz évvel később is megvalósulhatna ugyanez a folyamat?
A daganatos megbetegedések esetén a korai felismerés létfontosságú, életek múlhatnak rajta. A diagnosztika fejlődik, miért van akkor mégis, hogy egyre több fiatalt diagnosztizálnak már hazánkban is rosszindulatú daganattal? Min múlik mindez? Mennyiben befolyásolja a rákos megbetegedések kialakulását a genetika, és mennyiben az életmód? D. Tóth Kriszta többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ magyar onkológusok segítségével.
Szívszorító történet egy asszonyról, aki áttétes pajzsmirigyrákkal küzd, és a jódkezelés miatt nem mehet a szerettei közelébe karácsonykor.
Miközben a fél életünk a közösségi médiában dokumentált, a betegségeinket általában babonásan, szégyenkezve titkoljuk. Miért van ez így? Segít-e a betegnek, ha nyíltan beszél az állapotáról? Mi a helyzet a sztárok, ismert emberek esetében? Az ő tabutlanításuk árt vagy használ nekünk?
Hogyan tud az ember megküzdeni a gyászával, és a ténnyel, hogy mindkét szülőjét rövid időn belül elveszíti, miközben egy „menő ügynökségnél” dolgozik, ahol a kedvesség, a haverkodás, a kapcsolatépítés mindennek az alapja? Olvasói vallomás.
Shannen Doherty egyszerre sikeres és hullámzó pályája mellett nem csak színésznőként hagyott nyomot: emberként is. Tabudöngető módon állt ki a nyilvánosság elé, adott hangot a betegséggel járó nehézségeknek és beszélt a benne munkáló élni vágyásról. Mi pedig, akik hallgattuk, egyszerre voltunk hálásak, jöttünk zavarba, tiszteltük a bátorságát – és kívántuk, hogy valami csoda folytán mégis meggyógyuljon.
A daganatos megbetegedések esetén a korai felismerés létfontosságú, életek múlhatnak rajta. A diagnosztika fejlődik, miért van akkor mégis, hogy egyre több fiatalt diagnosztizálnak már hazánkban is rosszindulatú daganattal? Min múlik mindez? Mennyiben befolyásolja a rákos megbetegedések kialakulását a genetika, és mennyiben az életmód? D. Tóth Kriszta többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ magyar onkológusok segítségével.
Áronnak, a kisfiúnak, akit rákkal diagnosztizáltak az egyéves születésnapja körül, lezárult az aktív kezelés időszaka, ám a szülők még távolról sem dőlhettek hátra.
Áron története folytatódik. A kisfiú szervezetében kevéssel az első születésnapja előtt találtak egy daganatot. Következett három különböző kórház, két műtét és az első kemoterápiás kezelés.
Ma is rengeteg képzet társul a daganatokhoz, e képzetek kifejezik, ám egyúttal fokozzák is a szorongásainkat. A rettegés viszont tagadáshoz, a szűrővizsgálatokon való részvétel hiányához, másrészt az érintettek elkerüléséhez, megbélyegzéséhez vezethet. Hogyan lehet a művészet és a tudomány eszközeivel újrarendezni magunkban a rákhoz kapcsolódó jelentéseket? Milanovich Domi A rák esztétikája? című kiállítást ajánlja.