Ma van a rák világnapja. A statisztikák szerint Európában nálunk hal meg a legtöbb ember daganatos betegségben, de még mindig sok beteg ember titkolja, rejtegeti az állapotát, adott esetben még a családtagjai előtt is. Riskó Ágnes onkopszichológussal a tagadás és a hárítás okairól beszélgettünk.
Meghatóan szép jelenet egy anya és a lánya között, amiben messze több van, mint ami a felszínen látszik.
„Én azt hittem, életeket fogok menteni. És van, hogy tudsz segíteni, van, hogy tényleg megmented valakinek az életét. De olyan is van, hogy egy beteg egyszerűen kipereg az ujjaid közül, és eltűnik, mert az orvostudomány nem olyan mindenható, mint amilyennek mindig is hinni akartam" – A fiatal orvos szembesül azzal, hogy valakin már nem lehet segíteni, bármennyire is szeretne.
A mellrák elleni hónap apropóján szerzőnk összegyűjtötte, kinek milyen szűrővizsgálatokra érdemes elmennie.
„A közelmúltban történt találkozások olyan erővel hatnak rám, hogy szinte nem is gondolok a betegségemre” – írja szerzőnk, aki ezúttal olyan emberekről mesél, akik megkönnyítik számára a mindennapokat.
„Bármilyen intimitásról ejtünk is szót, nyoma sincs a szégyenlősségnek. Az együtt megélt szorongás, az ismeretlentől való félelem felszabadítja a gátlásainkat… Együtt könnyebb!” – állítja szerzőnk, aki ezúttal arról ír, hogyan formálta át a betegség a kapcsolatait.
Ez az egész annyira igazságtalan!
„Az onkológia mellé jártam pszichológushoz, sokszor elsétáltam mellette, és többször mondtam is magamban, hogy csak ide ne kelljen jönni soha. Erre most itt húzok harmincévesen sorszámot.”
„Az én anyám meghalt tüdőrákban” – mondogatta a kisfiú időnként, majd mintha mi sem történt volna, folytatta tovább a mesélést a délutánjáról, a játékairól, az álmairól. De vajon mit akart ezzel üzenni?
Daganatos beteg szerzőnk arról mesél ezúttal, hogyan mentette meg az életét az, hogy nem hagyja magát lerázni, ha érzi, valami nem stimmel. Ha kell, orvost vagy kórházat vált, másodvéleményt kér, esetleg vitázik, mert tudja, tapasztalta, mi minden múlhat ezen az attitűdön.