Címke: hazugság

Mindenben, minden körülmények között őszintének kell lennünk a partnerünkkel? Illetve kell-e, hogy tényleg mindent tudjon rólunk?

„Évezredek óta élünk együtt a csalással, lopással, ámítással színezett elitizmussal, és hagyjuk, hogy újabb és újabb generációkat mérgezzen meg a professzionális, már-már magától értetődő képmutatás, ahelyett, hogy elkezdenénk egyenként, majd csoportokként, végül többségi társadalomként felszólalni a gyakorlat ellen, mely mindannyiunkat ellehetetlenít.”

Legyen elég a rendszerszintű hazudozásból, mert aki elszenvedi, rommá sérül, aki űzi, annak pedig a személyiségét formálja át a felismerhetetlenségig, állítja szerzőnk, aki bőven elég mismásolást tapasztalt a környezetében és a saját életében is.

Múlt héten egy érdi tinédzser fiú azt állította a rendőrségen, a barátnőjét két férfi elrabolta, és egy gyárépületben megerőszakolta. A vizsgálat tisztázta, hogy a történet nem igaz. Kiderült, hogy a fiatalok találták ki, kvázi fedősztoriként a saját együttlétükhöz. Ha ritkán is, de előfordul efféle, hamis vádas-megerőszakolós eset is. Mi következik ebből – és mi: NEM?

„Az időzítés… az megbocsáthatatlan” – morogta apám a konyhában, amikor a lába előtt zokogtam.

Téged melyik ütött leginkább szíven (talán mert épp magadra ismertél benne)?

„És ha már titkok: valójában többször keresnek az emberek a neten pornót, mint időjárás-jelentést.”

Vagy mégis?

Mikor „kell” hazudni? Lehet indokolt magyarázata a füllentésnek?

Hiába a nagy család, a szerető férj, ha a másik oldalon ott van a perzselő lepedő és a gátlástalan ölelés.