Szeptember elején elkezdődött a pedagógusoknak kötelezően előírt képzés és a vizsgák is. Egy korábbi miniszteri rendelet értelmében minden pedagógusnak el kell végeznie a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett, tízórás online képzést, ami a Nemzeti alaptantervet mutatja be, majd kéri számon a pedagógusoktól. Nagy kérdés, hogy mire jó ez az egész.
A lemondás kiállás az igazságért, a gyerekekért és a jövőért, nem pedig cserben hagyás. És ezt a gyerekek is megerősítették Jocó bácsinak.
„A rabszolgának nincs önrendelkezési joga, azt teszi, amire a gazdája utasítja, és nem rendelkezik a saját magánéletével sem, abba is beleszólhat az ura.” A pedagógusok az ókori Görögországban rabszolgák voltak, a gyerekeket kísérgették. Habár ezt ma már csak kevesen tudják, a tanárokkal való bánásmód megidézi az elfeledett jelentést. A minap elfogadott státusztörvényt elemzi szakértő szerzőnk:
„Be kellene fejezni azt, hogy mi tartjuk a hátunkon az egészet, mindig megmentjük a rendszert a végtől a gyerekek miatt, miközben nekik ártunk ezzel a legtöbbet” – fájdalmas felismeréseket és még több bizonytalanságot hozott a státusztörvény lebegtetése.
Még nagyobb tanárhiányhoz, sőt az oktatás teljes összeomlásához vezethet, ha ez a törvény hatályba lép.
Oktatásügyi szempontból egyetlen jó dolog történt 2022-ben: az, hogy vége lett az évnek. Balatoni József krónikája a tavalyi évről.
Ma reggel országos sztrájk kezdődött, és a fővárosban és vidéken is több helyen demonstrációkat tartottak a tanárokért. Dián Dóri beszámolója több helyszínről:
„Ha komolyan gondolják azt, hogy Magyarország egy fejlődő ország legyen, ide gondolkodó emberek kellenek. Nem végrehajtó emberek” – mondja Kaszás Zoltán egykori iskolaigazgató, aki augusztus végéig élt a hivatásának, addig volt pedagógus.
„Aktuálisan valóban nem mérhető pénzben, amit csinálok. Nem termelek profitot. De! Vajon a képviselők, a legkülönbözőbb helyeken dolgozó sok száz, ezer volt tanítványom, hogy jutott el jelenlegi állásába? Miből fizetik az adójukat? A nyelvvizsgájukban, egyetemi felvételükben, későbbi jó munkahelyükre való felvételükben vajon nincs semmi szerepem?”
Vendégszerzőnk gimnáziumi tanár. Imádja a hivatását. Nem panaszkodni akar, csak tisztázni fontos dolgokat, amiket sokan nem tudnak, vagy nem akarnak tudomásul venni. Olvassátok el, hogyan élnek azok, akik a gyerekeiteket tanítják nap mint nap.