Olyan átkozottul nehéz ott, abban a pillanatban meghozni a megfelelő döntést, ha valaki segítséget kér tőlünk. Így járt szerzőnk is, akivel néhány napja ez a szívszorító történet esett meg:
Pár nappal ezelőtt egy 18 éves fiú úgy döntött, véget vet az életének. Egy másik fiatal fiúnak köszönhetően végül sikerült megelőzni a tragédiát, amíg viszont biztonságba került, voltak, akik egyetlen dolgot tettek: öngyilkosságra biztatták a bajban lévő fiatalt. Mózes Zsófi jegyzete:
„Amikor a sztrájk napjaiban a tanár arra tanítja a diákjait, hogy hogyan kell hatékonyan segíteni az éppen érkező menekülteknek, akkor lehet, hogy nem úgy sztrájkol, ahogy azt sokan elképzelik, hanem olyat művel, amiért érdemes tanárnak menni.”
„Ők is nemrég vettek házat, mint mi. Ők is belenyomták az összes tőkéjüket, ők is boldogok voltak, hogy a kis lakásból egy tágas térbe csöppentek. Nekik is volt egy dagi, furcsán nyávogó macskájuk, és vannak eleven viháncoló gyerekeik. Hétfő reggel volt, és egy vadidegen férfitól kellett zoknit kérnie. Egyszer csak bevillant egy értesítés a gépén. A szokásos reggeli munkahelyi megbeszélések programja volt, amely során mindenki megírta az aznapi terveit. Egyetlen üzenet várta egy Ukrajnában maradt kollégától: »A mai célkitűzés: valahogy venni egy kis kenyeret.«”
Minden, amit tudni érdemes a tárgyi és a pénzbeli adományokról és az önkénteskedésről.
Ne söpörjük a szőnyeg alá a tényt, mert az csak a szégyenérzetet növeli: igen, az anyaság néha bizony könyörtelen.
Mi a teendő, ha úgy érzed, közeli hozzátartozód, barátod, kollégád nincs jól? Ha azt látod, hogy olyan irányba halad, amivel rosszat tesz magának? Hogyan segíthetsz, meddig terjed a kompetenciád? Mi van, ha a segítő szándék rosszul sül el? Szabó Anna Eszter édesanyjával, Kazimir Ágnes pszichológussal erről beszélgetett. Olvassátok el!
Olvasd el, nekünk hogyan segített valaki (néha egy ismeretlen, néha egy jó barát, tanár vagy rokon) egy mondattal vagy gesztussal életünk nehezebb időszakaiban, aztán meséld el, ha neked is van ilyen történeted! Hiszünk benne ugyanis, hogy ezeket tovább kell adni, a jó példa ugyanis tényleg ragadós szerencsére!
Mindig mindent egyedül megoldani rettenetesen fárasztó, segítséget kérni mégsem könnyű sokaknak. Ők azok, akik úgy gondolják, más úgysem tudna úgy megcsinálni valamit, ahogyan ők, és különben is, végtelenül kiszolgáltatottá tenné őket. Olvassátok el Fodor Alexandra pszichológus írását a problémáról.
Temesvári Orsi a balesete előtt másoknak próbált segíteni, ám miután két és fél éve egy szabálytalanul közlekedő autó miatt megsérült a gerince, már ő szorul a nap 24 órájában mások segítségére. Így viszont el tudja nekünk mondani, hogyan tudunk JÓL segíteni, illetve segítséget kérni.