„Sok hozzátartozó úgy van vele, hogy amíg a beteg viszonylag jól van, még otthon elmozog a lakásban, addig nem kérnek segítséget. Sőt a hospice szót kimondani sem engedik, mert az szerintük olyan, mintha lemondtak volna a betegről” – dr. Muszbek Katalinnal, a Magyar Hospice Alapítvány létrehozójával készült interjúnkat ajánljuk:
A hipochondria nem önbeteljesítő jóslat: a krónikus stressz és az állandó szorongás állhat az eredmények hátterében.
Süveges Márta egy éve küzd a túlélésért. Közben elvesztette szintén rákbeteg édesanyját, így a gyásszal is meg kell birkóznia. Erőt a fiából és a barátaiból, orvosaiból merít.
Napra pontosan 22 hónappal azután, hogy megkapta a potenciálisan végzetes leukémiadiagnózist, Anna megírta a hatodik, befejező cikkét. A gyógyulásról.
Az örök dilemma: meddig kell otthon tartani a kisgyerekeket, ha nem lázas betegek, „csak” az orruk folyik vagy köhögnek. És ha igen, mi legyen a szülő munkájával, amikor nincs segítsége?
A különböző célok elérése érdekében történő színlelés valójában egyáltalán nem ritka: a felnőtt emberek körülbelül egyharmada színleli időnként, hogy beteg.
Régóta okozott vitás helyzeteket a kérdés, hogy a házi gyerekorvosoknak kell-e igazolást adniuk arról, ha a gyerek meggyógyult. Szeptember elsejétől rendelet kötelezi az orvosokat erre, ha az intézmény kéri, azonban a Házi Gyermekorvosok Egyesülete szerint egy ilyen igazolás minden szakmai alapot nélkülöz:
Hiába dolgoznak a legjobb szakemberekkel, egyelőre nem találják a megoldást Céline Dion ritka neurológiai betegségére, ami miatt decemberben lemondta a turnéját is.
Korábbi dán és holland kutatások szerint az emberek három-négy százalékát érinti az úgynevezett „nyaralási betegség” rendszeresen. De miért éppen akkor érzik a legrosszabbul magukat, amikor a legjobban szeretnék? Nektek volt ilyen élményetek? Megmutatjuk a mögötte húzódó lehetséges okokat.
Amikor eljön a nap, hogy te ápolod azokat, akik kiskorodban a te betegágyadnál álltak.