Na, ilyen is nagyon ritkán van... hogy a mi sokat látott főszerkesztőnket ennyire meglepje egy beszélgetőtársa. Váratlanul érzelmes és drámai nagyinterjú a magyar gasztroélet fenegyerekével, Jókuti Andrással.
„Életveszély, dübörög a fejemben a szó, nyelem vissza a könnyeimet. Polka... a világ legnagyobb gazfickója, a házőrzés feketeöves bajnoka, a szájában plüssborzzal minden gördeszkást megmorgó fenegyerek, a jutalomfalatért a világ összes nyelvén elhangzó jónapotra pacsit adó bohóc most magatehetetlenül lóg a karjaim között, miközben újra berakom a kocsiba."
Na, lássuk, meddig jutott Ringo, az óriásdog és DTK, a kisméretű gazdi azzal a kutyatréninggel...
A boldogság olyan illékony, hogy szinte észre sem veszed, ha nem vagy elég figyelmes. Olvasónk pályázatából megtudhatjátok, hogy még akár egy betegség dacára (vagy épp annak segítségével?) is meg lehet találni hétköznapok harmóniáját.
Az információ és az őszinteség a túlélés záloga. Éva már csak tudja...
„Kezdjetek el élni, hogy legyen mit mesélni... majd az unokáknak, mikor körbeállnak. Mikor körbeállnak, az ágyadon ugrálnak, kezdjetek el élni, hogy legyen, mit mesélni." Anna and the Barbies, Márti dala. Nekünk ez pörgött a fejünkben, miközben ezt az írást olvastuk... szerintetek miért?
Kormos Anett kikelt magából, mert elege van abból, hogy a súlyosan beteg Somló Tamásról nem szállnak le a bulvár hiénái. Emberiességet, mértékletességet kér a sajtó munkatársaitól, és mihamarabbi nyugalmas gyógyulást kíván valamennyiünkkel együtt Somló Tamásnak.
Zoli története, aki több év házasság után coming outolt, most folytatódik. Megbánásról, jó és rossz döntésekről, betegségről és elfogadásról.
„Sajnos fel kell készülni a legrosszabbra..." Szentesi Éva a könyvbemutatóján tudta meg, hogy az orvosok az utolsó kezelések előtt már nem hittek abban, hogy meggyógyulhat. Még szerencse, hogy egy valaki igen...
13 pontban összeszedtük, mi mindent tudtunk meg a WMN-olvasók rákhoz fűződő viszonyáról. Tanulságos tükör. Nézzetek bele!