Mindenkinek van legalább egy olyan ismerőse, akin az egész társaság röhög, amiért minden tüsszentés után a sürgősségire rohan, és egy rutinvérvétel előtt sem alszik napokig. Pedig ami kívülről nézve nevetséges, az belülről nagyon is szorongató – hátterében pedig jóval komplexebb tényezők állnak, mint sokan gondolnák. Ráadásul nem csak mentális, de kulturális tényezők is.
Miközben a fél életünk a közösségi médiában dokumentált, a betegségeinket általában babonásan, szégyenkezve titkoljuk. Miért van ez így? Segít-e a betegnek, ha nyíltan beszél az állapotáról? Mi a helyzet a sztárok, ismert emberek esetében? Az ő tabutlanításuk árt vagy használ nekünk?
A stressz, a túlhajszoltság, a kialvatlanság, a szorongás, a hátfájás és a magas vérnyomás mostanra „mindenki közös tünetévé” lett, népbetegség az utóbbi évtizedekben. Ezért főként a képernyőközpontú életmódunk okolható, amelynek egyik velejárója a hosszú és monoton ülőmunka.
Aki egyszer beteg lesz, sokféleképpen reagálhat az állapotára: cáfolhatja, ellenállhat vagy megfelelhet neki, gyűlölheti, hibáztathatja, de akár vissza is élhet vele. Utóbbi nem biztos, hogy tudatos, ám ettől még számtalan konfliktust okozhat a családban. Segítenénk, de közben dühösek leszünk, ha olyan dolgokat sem tesz meg, amire képes lenne, aztán pedig jön a bűntudat, amiért megfordult a fejünkben, hogy rájátszik.
Az őszi, téli, tavaszi szünet arra elég, hogy valamelyest kifésüljük a menet közben összekócolódott idegszálakat. De csak nyáron tudjuk igazán felmérni, mennyi mindent vittünk véghez az előző év augusztusa óta.
A Lélektani határ új epizódjában szó lesz az önkövető eszközök, futóappok lélektanáról, a különféle diéták már-már vallásos jellegéről, és arról is, mi adhat biztonságot a szorongásainkkal szemben – a vendégünk dr. Csabai Márta egészségpszichológus.
„Miért vagy ilyen sovány? Kit érdekel ez a csont és bőr ember? Miért nem vagy szebb, miért nem vagy boldogabb?” – a kérdések egy idő után fájdalmassá váltak Ómolnár Nelli számára, nem bírta elviselni a bántást, így hát egyetlen eszközével, a magyarázattal állt a nyilvánosság elé.
Az utazás napján berobbanó rejtélyes lázak, ijesztő kiütések és szülői kétségek: keressek-e azonnal egy ügyeletes kórházat, vagy elég vagyok én is a helyzet kontrollálásához? Közelednek a nyári szabadságolások: dr. Imre Alexandra és dr. Bíró Bernadett gyermekgyógyászokat kérdeztük arról, hogyan lehet felkészülni a kisgyerekes utazásra, mi legyen feltétlenül az úti patikában, és mire figyeljünk a nyaralás alatt.
„Az üzenet az, hogy szaglásunk érzékenysége jelentősebb, mint amennyit tulajdonítunk neki. Csak nem figyelünk rá, és nem használjuk a mindennapi életben” – mondja dr. Keller, a szaglással kapcsolatos kutatás vezetője.
Ja, és a szégyen. Amitől pont hogy meg kellene szabadulnod, hogy újra emelt fővel járhass, de ami csak hatványozódik, amikor szembenézel a romokkal. Amik jelentős részét egy betegség miatt, de mégiscsak te okoztad.