Címke: orvos

A pasid spermiumainak számától a születendő gyereked stressz-szintjén át a saját fájásaid erősségéig sok mindent ellenőrizhetsz te magad a mindenféle okos eszközök segítségével. Itt az új világ, csináltunk neki egy új rovatot is. A neve Júzer, és mostantól ide kerül minden, ami kütyü, innováció, hasznos, elérhető tudomány és technológia. Az első bejegyzést nem más írta, mint a világhírű magyar orvosi jövőkutató, Dr. Meskó Bertalan. Nem megijedni, olvasni!

Igen, arról lesz szó, ami a képen látható. Nem, Mr. Bean nem szerepel Kormos Anett történetében, ő itt most pusztán a jelenet illusztrálására szolgál... pedig Rowan Atkinsont akár el is tudnánk képzelni Izidor szerepében. Na, de ne szaladjunk ennyire előre! Szóval: Anett a nőgyógyásznál. De bármelyikünk lehetne. Minden szorongásával együtt érzünk.

Mit tanít mindannyiunknak egy roma ápolónő, egy hétgyerekes háziorvos és egy pedagógus, aki sérült gyerekek segítésére tette föl az egész életét? Három átlagosnak tűnő, de nem mindennapi hősnő. Ismerd meg őket D. Tóth Kriszta írásából!

Jóapa, alias Kabai Sanyi visszatért. De most kivételesen nem hangosan röhögős történetet hozott, hanem egy mélyen emberi, személyes tapasztalatot osztott meg velünk arról a pillanatról, amikor szembe kellett néznie saját előítéleteivel.

Igen, ez a cikk arról szól, ami a címében van. Ajánljuk mindenkinek, akinek nincs prosztataproblémája, valamint annak is, akinek van, és elég lelkierőt érez ahhoz, hogy olvasson róla. És közben sírjon és nevessen egyszerre.

Zseniális napló a sérülés miatt eltiltott futó tíz kényszerpihenős napjáról. Ha valaha volt veled olyan, hogy nem csinálhattál valamit, amit imádsz, akkor ez a cikk neked szól!

„Elveszett a szakmai hozzáértés, az emberség. Nemtörődömség, igénytelenség és pofátlan korrupció – ez jellemzi a magyar egészségügyet." Ezt nem mi mondjuk, hanem egy magyar orvos, aki ugyanúgy fuldoklik a tehetetlenségtől, mint a betegei. Megrázó írás.

A helyszín: Budapest egyik legnagyobb kórháza. Az időpont: 2014. augusztusa. Nem azt mondjuk, hogy mindig, mindenhol ez van, de ehhez hasonló élményt szerintünk bármelyikünk fel tudna idézni. Jól tudjuk, mekkora bajok vannak a magyar egészségüggyel. De mégis kínkeserves fájdalom szembesülni vele – újra és újra...

Voltunk, vagyunk, leszünk betegek. Itt és most úgy érezzük, hogy nem csak egymás között, egy kávé mellett zsörtölődve, a privát Facebook profilunk takarásában, otthon, a négy fal között, hanem nyilvánosan is, ki kell állnunk a magyar egészségügyért.

Min múlik, hogy egy friss anyuka milyen élményekkel távozik a szülőszobáról? Mennyiben felelősek ezért a nők, akik nem mernek kérdezni, akik hagyják, hogy csak úgy történjenek velük a dolgok? Vagy inkább az orvosokon múlik? Pásztory Dóra saját magából indul ki.