Hogy érzi magát egy sürgősségi ápoló a szkafanderben? Mitől fél – fél egyáltalán? Mit lát a betegeken? Mit vár a korlátozások enyhítése után? Hogy érinti, hogy most szinte rocksztárként kezelik az egészségügyieket? És hogyan próbál vigyázni a saját mentális-lelki egészségére? Jelentés a frontvonalból; itt az Elviszlek magammal EXTRA első epizódja:
Érintésmentes koraszülöttek?!
A koronavírusban elhunyt betegek listáján csak egy életkor, és a krónikus betegségek felsorolása szerepel… De mögöttük egy ember, és egy család van, amelynek tagjai egészen mást élnek meg a betegségből, és annak kezeléséből.
„Nem tudjuk, mi lesz holnap, és arról sincs fogalmunk, hogy két-három hét múlva mi fog történni, hol leszünk, mi jöhet még? A számok, amiket hallunk, borzasztóak. Számok egy olyan relációban, ahol az egy is túl sok.” Angliában élő ápolónő szerzőnk igaz meséje arról, hogy ő miből merít erőt ezekben a napokban.
Egy többgyerekes anyuka, aki takarítóként dolgozik egy olyan kórházban, ahol már voltak fertőzöttek, elmondja, mit tapasztalt az elmúlt napokban. Egyszerre felkavaró és felemelő, olvassátok el!
„Épp egy krónikus osztályon dolgozó főnővér kolléganőm hívott nemrégiben. Hoztak hozzájuk egy idős beteget, negyven fokos lázzal. Az első három percben dermedten álltak a védőfelszerelés nélküli munkatársai, hogy most mi lesz. Szerencsére később negatív lett a teszteredmény. Ez a főnővér kolléganő 35 éve dolgozik fekvőbeteg területen. Nem ijedős fajta. De ott és akkor mindenki lefagyott. Az ismerősöm épp ment volna haza, este volt, de visszaöltözött, és ott maradt a kollégáival. Ez a már emlegetett szolidaritás, ami nagyon jellemző a közösségünkben.”
„Szerencsétlen asszony! Szinte halálra sebezhette a helyzet. Körülötte öt fiatal nő, mellettük mind ott a család, a férj, az anya, az újszülött. Körülöttük a gondoskodás és a szeretet mindenféle megnyilatkozása. Mellette pedig senki és semmi más, mint egy bekeretezett fénykép az éjjeliszekrényen.”
Vajon mikor lélegezhet fel az ember a rákbetegség után?
Sohasem fogod kitalálni, mi az a szokásunk, amit mindenképpen szeretnének magukkal vinni, akár haza, Kanadába is!
Te mivel egészítenéd ki a listát?