Kurucz Adrienn: Szuperhold, avagy megmondtam a férjemnek, hogy elegem van (Novella)
„Összetartozunk, ezt állítja. Értem én, de attól még zavar a nők szaga a ruháin, amikor bedobálom a gépbe a szennyest.”
„Összetartozunk, ezt állítja. Értem én, de attól még zavar a nők szaga a ruháin, amikor bedobálom a gépbe a szennyest.”
És te mit írnál a táblára?
Nem annyira új szerelmet keresünk, hanem inkább önmagunk egy másik, új verzióját, amikor hűtlenségre adjuk a fejünket.
Történet egy férjes aszonyról, aki halálosan beleszeretett valakibe, mert Ágnesnek szólította. Hogy romantikus folytatása lett-e az afférnak? Olvassátok el:
Vajon mi a titkuk azoknak a pároknak, amelynek tagjai egy életen át kitartanak egymás mellett, és több tíz év után is őszinte szeretettel fordulnak egymáshoz?
Egy magyar lány, aki egyiptomi férfihoz ment feleségül, azon gondolkodik, vajon milyen tényezők állnak valójában egy párkapcsolat döccenőinek hátterében. Biztos, hogy azzal leszünk a legboldogabbak, akivel hasonló a hátterünk, neveltetésünk, anyanyelvünk?
Nem esett messze az alma a fájától. Történet egy házasságból.
Egy férfi, két volt feleség, három gyerek és egy fiatal barátnő meg a kutyái. Mi sül ki ebből?
„Évszázados elvárások súlya alatt nyögtök, és közben bizony gyakran bíráljátok azokat a nőket, akik elszakítják a láncaikat, vagyis mernek azok lenni, akik ti nem: gyermektelen szinglik forever, vagy anyává transzformálódó feleségek holtomiglan-holtodiglan. Nekem egyik sem magasabb- vagy alacsonyabb rendű. A lényeg, hogy szabadon dönthessetek erről.” Itt a havi Herczeg Zsolt-adagunk!
Nem az a kérdés, ki veti a kártyát, hanem az, ki bírja ki a játszmát pókerarccal.