A családon belüli generációs szakadékokról és azok elsimításáról beszélget a Ki vele! következő adásában Trokán Anna, Trokán Péter, Bereczki Enikő generációkutató és D. Tóth Kriszta.
Fontos (de alábecsült) kapcsolat az unokatestvéreké, és kár, hogy kiveszőben van. Azt látjuk ugyanis, hogy a családok zsugorodása miatt egyre kevesebb az egy-egy emberre jutó kuzinok száma. Ha régen egy ötgyerekes családba született valaki, – ami nem volt ritkaság – akkor az ő gyerekének simán lehetett 20 unokatesója is (más kérdés persze, hányan élték túl a gyerekkort). Ehhez képest a mai családokban jó, ha egy-két unokatestvére van valakinek.
E heti témáink: a szülésbe majdnem belehalt anyák a kistarcsai kórházban, politikát leszaró fiatalok és utcai harcos KDNP-sek.
Mi történik velünk egy családi birkózás alatt? Mik a veszélyei, és hogyan hathat a hosszú távú fejlődésünkre, a kapcsolatainkra, az önértékelésünkre? Szabó Anna Eszter újra leült beszélgetni pszichológus édesanyjával, Kazimir Ágnessel.
Új közéleti műsor a WMN-en, amiben Mózes Zsófi és Kerepeczki Anna reagál a világra – ez a Lányok, haza, család.
Olvasónk tragikus hirtelenséggel veszítette el a nagynénjét. A fájdalmát fokozták a kórházban, a temetkezési irodában és a végrendeletet figyelmen kívül hagyó eljárás során tapasztaltak.
„Te vágod amúgy, hogy két hét múlva már itt a karácsony?” – szegezte nekem a kérdést a minap egy ismerősöm, és hirtelen éreztem, ahogy végigfut rajtam a jól ismert csillámos, piros-zöld-arany színű, jeges rémület. Valami egészen elképesztő, hogy ezen minden évben ugyanúgy képes vagyok meglepődni.
A családok világszerte kisebbé és idősebbé válnak, növelve a szendvicsgeneráció terheit. Hogyan változnak a rokoni kapcsolatok a jövőben?
A Nádudvari családba újabb kisbaba érkezett augusztus végén: a kisfiú neve Barnabás. Péter, a háromszoros apa arról írt, mi minden járt a fejében várakozás közben a szülőszobán.
Miklós Noémi nem azért született, hogy szem legyen, de gyerekkora óta küldetésének tartja édesanyja és édesapja helyett is látni a világot. Magát fura szerzetként jellemzi, hiszen két olyan székelyföldi látássérült ember nevelte Magyarországon, akik még egy teljesen más rendszerben és oktatásban részesültek, és még a nyelvjárásuk is sokban különbözött a helyiekétől. És mivel kiskorában másként tanították neki az életet, mint kortársainak, akadt bőven leküzdendő akadály, amíg felcseperedett.