Vannak szakmák, amik azonnal beindítják a többség fantáziáját (és ezúttal nem a kánkánt járó táncosnőkre gondolok). A házmester- és urambátyámországunk öröksége jól látszik azon, hogyan reagálunk egy-egy foglalkozás hallatán, milyen járulékos hasznokat, vagy mindenhatóságot képzelünk bizonyos munkák mögé. De az is árulkodó, hogy mik azok a mesterségek, amik hallatán mindenkinek az inába száll a bátorsága.
Mi a különbség a fogkő és a lepedék között? Hogy képes tönkretenni a legerősebb fogat is, ha nem járunk rendszeresen fogkőleszedésre? Milyen egy jól felépített szájápolási rutin?
A fogorvos sokak számára mumus – de vajon ez akkor is így lenne, ha már kiskorunkban az életünk része lenne a rendszeres kontroll, és nem csak akkor keresnénk fel a dokit, amikor már súlyos fájdalmaink vannak?
Három felkavaró, felejthetetlen fotó gyerekekről – és a történetük:
Nem mindegy, milyen mikroorganizmusok élnek a szájüregünkben, és milyen szájápolási rutinokat alakítunk ki, hogy egyensúlyban legyenek.
Ki vállalta még közületek felnőttként a fogszabályozót? Milyen tapasztalataitok vannak?
Általában csak akkor kapunk észbe, ha már nagy a baj…
Hogyan tanultam meg hajszálpontosan jól fogat mosni (harminc évvel később)…
A bátor kislány és a rettegő anya csöppet sem szomorú története.