A hintalovak őseivel már az ókori görög gyerekek is játszottak, az első igazi faparipa pedig 1610-ben bukkant fel, onnantól azonban rendíthetetlen a népszerűsége. A Vendégünk a hintaló című kiállítást ajánljuk a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
Munkácsyt az 1800-as évek végétől nem múló csodálat övezi: zsenialitása semmit nem kopott, emellett pedig ő az egyik, aki valóra váltotta az évszázadok óta szájról szájra terjedő magyar népmesét. A tanyavilág asztalosinasából világszerte ünnepelt, Párizsban élő festőművész lett. Mégpedig olyan, aki haláláig büszkén viselte származását.
A Beliczay mézeskalács egykor fogalom volt Pesten. A négygenerációs mézeskalács-készítő család történetét, amely egy mesebeli fordulattal kezdődik, a Kiscelli Múzeumban ismerheted meg, ahol szó van még a mézesbábok formájának titkos jelentéséről, a mézkészítés folyamatáról méh szempontból és arról, a sütőpor megjelenésével hogyan koptak ki a szépen faragott ütőfák a mindennapos használatból.
Mintha a szülőföldemen lennék, pedig percekkel ezelőtt még a zsizsegő Városligeten szaladtam keresztül, hogy ne késsek a megbeszélt találkozóról. Nem lakom távol, így Székelyföld, az otthonom, voltaképpen a szomszédomba költözött. Most mégis nehéz a szomszédolás. Nem úgy, mint otthon, amikor egy tányér kóstolóval átkopogtatunk, hogy „jó napot, adjonisten, hogy vannak?”.
A Light Art Museum Phantom Vision című kiállítása egyszerre meditatív élmény és mély, gondolatébresztő tartalommal teli, látványos tárlat.
Az Ember a rács mögött című veszprémi kiállítás nem könnyed tárlat, viszont nagyon fontos. Olyan világba kalauzol, amelynek létéről szeretünk nem tudomást venni. Megindító élettörténeteket, érzéseket ismerhetünk meg, és kicsit talán jobban megértjük, mit tesz a börtön egy ember lelkével. Dián Dóri ajánlja figyelmetekbe a megrendítő kiállítást.
Takács Dalma a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Mindenki volt gyerek című kiállításán járt, ahol tíz művész idézte meg saját fiatalságát különböző alkotásokkal.
Jó ideje már az ősz jelenti számomra az elmélyülés, a megismerés, az apró részletek kibontásának idejét. És ha azt szeretném megfejteni, miért is jó múzeumba járni, akkor a válasz számomra ugyanez. Az idei ősz pedig bőven kínál muníciót ebből a szempontból.
Mitől lesz valaki díva? Mit jelentett ez a cím a XIX. században – és mit jelent ma? Vannak árnyoldalai is? Milyen hatásuk van társadalmilag a díváknak? Callas, Judy Garland, Marilyn Monroe, Cher és sok magyar díva Senától Cserháti Zsuzsáig a Magyar Zene Háza Dívák & Ikonok kiállításán.
A Kudarcok Múzeumában olyan termékeket mutatnak be, amik hatalmasat buktak. A kiállítás itthoni megvalósítása azonban kritikán aluli.