Gyászfeldolgozás – Nálunk még gyerekcipőben jár
Nem beszélünk róla, le akarjuk zárni, és úgy tenni, mintha meg sem történt volna. Pedig a halottainkat elgyászolni legalább egy év, és a stációit nem lehet kikerülni.
Nem beszélünk róla, le akarjuk zárni, és úgy tenni, mintha meg sem történt volna. Pedig a halottainkat elgyászolni legalább egy év, és a stációit nem lehet kikerülni.
„Nem kacagott a színházban és nem sírt a moziban. Sok-sok éve a kert vége volt a legtávolabbi pont, ahova eljutott. Én elégedettnek láttam, boldognak azonban ritkán.”
Ne tabusítsd, legyen természetes, és ne bagatellizáld!
Hogyan mondd el az ötévesnek, hogy a majdnem-nagyapja temetésén voltál?
Amikor épp az hiányzik a karácsonyfa mellől, aki a hagyományokat megteremtette. Amikor a karácsonyt a legfontosabb nélkül kell ünnepelned.
„Nem tudtam akkor még, hogy az aggódást nem csak a képzelet szüli. Hogy nem ellenőrizgetsz, hanem csak beszélni akarsz velem. Hogy talán sejted, már nem sokszor tudsz felhívni telefonon, és évtizedek múlhatnak el anélkül, hogy hallanám majd a hangodat. ”
Angyalok, mennyország, következő élet… vagy semmi?
Első randevú. És az utolsó.
Épp az ilyesmire mondják, hogy „ne szólj szám, nem fáj fejem”. Ismerős?
Halál előtt. Halál után.