Nagyon sok fiatal szembesül a problémával: ha nincs önrész, örökség vagy zsíros állás, szinte esély sincs saját lakást vásárolni. Akkor pedig hogyan tovább?
Kik fogják így tanítani, terelgetni a jövő egyetemistáit? Kik viszik majd előre a tudományos kutatásokat?
A legtöbben nem egyedül indulnak el nyaralni, hanem kisebb-nagyobb, különféle összetételű társaságban, ami sokszor vezet súrlódásokhoz. Van néhány bevált tippünk, hogy ne legyen életre szóló sértődés a nyaralás vége – és persze várjuk a ti ötleteiteket is!
Már csak egy hónap, és újra iskola. De vajon ki fogja várni a gyerekeket az intézményekben?
Milyen nehéz lehet a búcsú a családi otthon minden zegétől-zugától, amikor az a hitelek miatt vész el, mindörökre.
Néhány évtizeddel korábban még az volt az alapelgondolás, hogy egy család anyagi helyzete „nem tartozik a gyerekekre”. Ma már a legtöbb szülő nem így gondolkodik, főleg azért, mert megfizették a tanulópénzt – szó szerint. Tóth Flóra is így van ezzel, ezért szeretné, ha a lányai pénzügyileg tudatosabbak lennének. Leírja, hogy mit tesz ezért – és várja a további ötleteket.
„Az édesanyám egy éve halt meg. A világ legjobb anyukájáról beszélünk. Élete végén olyan helyzetbe került, hogy otthoni ápolásra szorult. Az, hogy mi megtehettük a húgommal, hogy ezt a saját otthonában biztosítottuk neki, éveken keresztül, az valami olyasmi, ami ennek a tervezésnek köszönhető. És szörnyű belegondolni, hogy sokan nem tehetik meg.”
Amerikában természetes, hogy a középiskolások maguk keresik meg a zsebpénzüket. Nálunk az utóbbi évtizedekben nem volt szokás 18 év alatt dolgozni, de most kezd egyre jobban elterjedni.
Ki segít, ha megbetegszik a kutyád vagy a macskád?
Van, aki kiszámlázza, van, aki mártírkodik, és van, aki megsértődik, ha nem eszel, és nem viszel.