Az elme működésének természetes jellemzője a gazdaságosságra való törekvés, csak jó lenne, ha az nem mások kárára történne. Tulajdonképpen azt mondhatjuk: más munkájának megítélésekor nettóban értékeljük a számunkra fontos teljesítményt, saját munkánk kapcsán azonban könnyebben számolunk bruttósítva.
Te is olyan ember vagy, akire azt mondják a családtagjai, barátai, hogy „lehet rá számítani”? Ez úgy hangzik, mint egy pozitív tulajdonság, de tényleg az?
Számtalan oka lehet annak, hogy igent mondunk, amikor valójában nemet szeretnénk – ezek többsége azonban hosszú távon még az egészségünkre is rossz hatással lehet.
Néha túl sokat adunk játékból, ruhából, zsebpénzből, tevékenységekből, táborokból, képernyőidőből, szabadságból, kiváltságokból… Miért ártalmas ez, és mit lehet tenni? Milanovich Domi összefoglalója.
„Minden döntés előtt megkérdezem magam: mit akarok jobban, az úgynevezett »lehetőséget«, vagy a szabadságomat. És a helyzet az, hogy utóbbit többnyire nagyobbra értékelem mindennél.” – Gyere, és tanulj Kristóftól nemet mondani!
Te vagy a sofőrjük, a bankáruk, a takarítójuk, a pszichológusuk, mégsem értékelnek eléggé. Sajnos őket nem tudod megváltoztatni, úgyhogy ideje arra fókuszálnod, ami rajtad múlik: húzd meg a határaidat. Összegyűjtöttük, mi segíthet ebben.