A második mondatnál félbeszakítanak, hogy jaj, hát nekik is volt ilyenjük, mégse járnak orvoshoz vele évente, meg a barátnőjük barátnőjének is, sőt ennél sokkal nagyobb, és mégse aggódik. Meg hogy elmúlik, meg hogy összemegy. Mert a barátnő barátnőjének is eltűnt, amikor terhes lett, egy másiknak meg kivették, nem is volt nagy műtét, szóval elfelejthetem nyugodtan.
„Minél később kezdjük el a terápiákat, annál kisebb lesz az esélye annak, hogy képesek lesznek a bennük rejlő hatékonyságot kifejteni az adott betegen.”
Vallomás egy diagnózisról…
Szilvi életének 21 leghosszabb napján van túl. 21 napon, amíg azt hitte: rákja van.
A rák tabu. A rák tabu? Dehogy tabu, többé már nem az.
Amikor az élet a legnagyobb kihívás elé állít…
Ákos, ne haragudj, de erre már tényleg nincsenek szavak! Illetve de! Neked még erre is vannak szavaid!
Élsportolónak készülsz, korosztályod egyik legjobbja vagy, ez már tizenkét éves korodban is jól látszik. Arra készülsz, hogy fölteszed rá az életed. És akkor kiderül, hogy a sors más utat szánt neked... Péter kamaszkorában rák miatt elveszítette a jobb karját. Hogy lehet ezt ép ésszel túlélni? Hát, így. A túlélő: Sipos Péter.
A pokol olyan hely, amelyre még annak sincs szava, aki a szavakból él. Szentesi ismeri, és amióta visszajött onnan, megszállottként dolgozik azon, hogy másnak ne kelljen odakerülnie. Ehhez azonban ki kell mondani bizonyos dolgokat.
Az információ és az őszinteség a túlélés záloga. Éva már csak tudja...