Címke: bántalmazás

Elég hihetetlen, hogy a New York-i művész ma ünnepli a 65. születésnapját, pláne ha megnézzük a legfrissebb fotóit.

A női ábrándképek között ott szerepel ősi sztereotípiaként a keleti herceg, aki egzotikus, dúsgazdag, és tenyerén hordozza szíve választottját. Erre a sztereotípiára könyvek és filmek sokaságát húzták rá, pedig a valóság közel sem mindig ilyen mesés (ahogy más kultúrákban sem). Mert például egyiptomi királynénak lenni még a XX. század elején is alárendeltséget, kiszolgáltatottságot, és rengeteg megaláztatást jelentett.

A zeneipar egyik legismertebb bántalmazója, a korábbi hiphopmogul, kiadóvezér, rapper, üzletember, Sean Combs (alias P. Diddy, korábban Puff Daddy) mindmáig büntetlenül megúszott szexuális erőszakot, bántalmazást, fenyegetést. Hajmeresztő történet a bántalmazás természetéről.

A lánygyerekek nagyon gyakran úgy nőnek fel, hogy a testük kapcsán nem kapják meg a legfontosabb információkat. A családok egy részében mind a mai napig tabu a menstruáció, a menopauza és egyáltalán: a női szervezet működése, valamint a test határai. De ahogy a kislányokkal, ugyanúgy a kisfiúkkal is beszélgetni kellene a női testről.

Egy indulatos társadalom erőszakos közéleti kommunikációs klímájában nevelkedő gyerekek gyakran már feszülten érkeznek meg az iskolába. Ott aztán egy jelentős erőforráshiánnyal küszködő oktatási rendszerrel és gyermekvédelemmel találkoznak. Nem kell csodálkozni azon, hogy a gyerekek egyre erőszakosabbak egymással. Hiszen nekünk tartanak tükröt.

„16–21 éves koromig voltam a Thália Tanoda diákja, ezalatt szexuálisan, fizikailag és verbálisan is bántalmazott” – mondja Hunyadi Emőke, aki végül pert indított korábbi tanára ellen.

„A gyerekvédelem akkor működik jól, ha a segítés, a támogatás és a megerősítés, a családmegtartó szolgáltatások, a gyerekek jogainak érvényesítése is fontos. A gyerekvédelem nem hatalmi aktus. Nem merül ki jogi eljárásokban, és nem kikényszeríthető erővel” – írja dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember.

Minek ment oda, minek sminkelte magát, miért öltözött ki – úgy néz ki, mint egy felnőtt, ne csodálkozzon, ha megerőszakolják. A kamasz áldozatokkal kevésbé együttérző a magyar társadalom, mint a kisgyerekekkel.

Lehet-e Varga Juditot, a magánembert, külön kezelni Varga Judittól, a politikustól? El lehet-e, el kéne-e vonatkoztatni attól, hogy különféle előnyökért cserébe tevékenyen részt vett a NER felépítésében, működtetésében? Hogy ő volt az egyik szépségtapasz a Fidesz sok szempontból nő- és kisebbségellenes politikáján? Milanovich Domi véleménye.

„Varga elmondta továbbá, hogy a nők egyenjogúságáról szóló »Isztambuli egyezmény egy politikai hiszti«, mert a nők nagyon jól vannak Magyarországon, nem kell választaniuk a család és munka között, és a kormány keményen fellép a családon belüli erőszak ellen is.”