Minden témára találni egy anyukacsoportot a Facebookon, ez fix. Az etetésre, a nevelésre, a különböző szülési módokra, a császár utáni hüvelyi szülésre, az intézményen kívüli szülésre, a képernyőmentességre, a mosható pelenkára, a bármire. Csak aztán bírjuk a dzsungelharcot!
Másodpercenként két (!) olyan képet vagy videót osztanak meg a neten, amin egy gyerekkel szembeni szexuális visszaélés látható. Ha ez nem elég ahhoz, hogy a nagy techcégek végre szigorítsanak a szabályaikon, akkor mi?! Egy áldozat nyílt levelet írt, amelyet minden uniós tagállamban egyszerre tesznek közzé – Magyarországon a WMN-en. Olvassátok:
Nem igaz, hogy a közösségi médiában csak a szemét megy, csak keresni kell. Ebben segít Z. Kocsis Blanka, aki mutat egy Insta-költőt és egy Facebook-irodalmárt, akik érdemesek a figyelmetekre. (Folytatás kommentben lehetséges, sőt!)
Az ember nem arra van kitalálva, hogy otthon, a négy fal között legyen szülő. A mai kor elmagányosodott szülője a közösségi médiában éli meg a törzsi összekapcsolódást, a „hordaélményt”. Ezért érthető, hogy sokan ott keresik a visszaigazolást, a megerősítést is. Dr. Gyurkó Szilvi folytatja a túlposztolt gyerekekről szóló vitát – ha úgy tetszik, közkívánatra (és önkritikával).
Lassan felnőnek az első Facebook-bébik. Vajon mit fognak szólni ahhoz a sok mindenhez, amit megosztottunk róluk? Hogy viszonyulnak majd a kéretlen digitális lábnyomukhoz? Ezen gondolkodott el dr. Gyurkó Szilvi.
Olvasónk szakított a Facebookkal. Igaz, a Facebook nem szakított vele. A detox bonyolultabb, mint gondolnánk.
A Twitter után most a Meta jelentette be, hogy fizetőssé teszi a hitelesítést a felhasználói számára. Mit jelent ez egyáltalán, és tényleg a mi érdekeinket szolgálja?
„Elmegyünk a férjemmel és a két kutyával kirándulni, majd egy csodás panorámájú helyen ebédelünk. – Lefotózzalak, hogy milyen szép helyen vagy? – kérdezi a férjem viccből, én meg azt felelem: kösz, de nem. Tudod, most nem posztolok. Inkább élek.” Szerzőnk közösségimédia-böjtjének tanulságai:
Kéretlen intim felvételek, fenyegető üzenetek, erőszakos tartalom – sok nő tapasztalt már ilyet a közösségimédia-postafiókjában, de képzelhetitek, hogy az ismertebb nők vagy az influenszerek hány ilyet kapnak. És biztos, hogy el kell viselniük? Hogyan lehet védekezni az abuzív online üzenetek ellen?
Szinte mindannyian érezzük olykor a közösségi média hátulütőit. Mértéket tartani benne a legnehezebb, ezért van, aki inkább a teljes absztinenciát választja. Kérdés, hogy megéri-e lemondani a pozitív oldaláról is. Mik a tapasztalatok? Elmeséljük: