„Amikor egy barátnőm (a szokásos módon végigszenvedett harmincadikai nagybevásárlás után), a sírógörcs szélén állva még megfésülte a haját, és beállt a pláza kirakata elé pózolni, hogy legyen mit kiraknia Instagramra másnap, rájöttem, hogy sokkal több ismerősöm esett áldozatul ennek a téli »muszáj posztolni-érzésnek«, mint hittem.”
Kiállni a porondra – akár csak a közösségi média nyilvánossága elé – olyan védtelenséget jelent, amire a legtöbben nincsenek felkészülve. Mindenképp érnek majd támadások, ez elkerülhetetlen. Nyáry Luca elmeséli, szerinte hogyan lehet kezelni ezt a helyzetet.
Mi lesz akkor, ha a lájkokat végleg eltörlik?
„Van, hogy eszébe jut a nő akkor is, amikor a feleségén fekszik épp, de akkor azt mantrázza magában, hogy stop, és undorodik magától, és másra gondol, például arra, hogy ki kell még vinni a kutyát, mielőtt elalszanak, vagy hogy fel kéne rakni azt a polcot, amit vettek az IKEA-ban.”
A saját gyereke jövőjével sáfárkodik (igen rosszul és felelőtlenül) az a szülő, aki a gyereke nevében hoz létre közösségi média profilt, majd azon a gyerek tudtával vagy anélkül posztol. És még a jogait is megsérti. Dr. Gyurkó Szilvi fontos olvasói kérdésekre válaszol.
Nem szabad elengedni a kezüket!
Természetesen mindenki azt posztol, amit szeretne. Gyerekjogi szakértőnk nevében csak annyit kérünk: legalább olvasd el ezt a cikket. És gondold át. Köszönjük.
Kívánjuk a sajtó szabadságát, a trollok kiszűrését. Meg… randiappot, kajarendelést… meg…
Kitalálod, melyik regényről van szó?
Szerintetek el lehet tulajdonítani a gondolatokat?