Címke: megfelelési kényszer

Herendi Gábor megfelelési kényszerről, kudarcról és filmrendezésről a Közös hang podcastban.

Nemes tulajdonság, ha valaki képes felismerni a hibáit, és az egóját háttérbe szorítva bocsánatot tud kérni. Azonban fontos, hogy ezt mértékkel tegyük, máskülönben a mea culpa alárendelődő, szorongásoktól fűtött viselkedésbe csaphat át. De hol a határ a kettő között?

Básti Juli a Közös hang – #egészenén című podcastban nőiségről, anyaságról, felelősségről és belső vívódásról is mesél.

Hagyd csak, majd én állom a cechet! Ha megszorulnál, bármikor szívesen adok kölcsön! Vendégem vagy valamire, válassz! – A financial fawning, azaz anyagi alárendelődés hátterében pedig a legtöbbször komplexebb folyamatok, mélyebb elakadások állnak, mint elsőre gondolnánk.

Akiben világ életében erős volt a megfelelési vágy, az hajlamos versenyre kelni önmagával még abban a dologban is – ez esetben a futásban –, amelyet egyébként azért csinál, hogy minden korláttól megszabaduljon. De vajon mi történik, ha mégis elengedi ezt a kényszert?

Hányszor halljuk, hogy tegyünk magasról mások véleményére… Tegye fel a kezét, akinek mindig megy!

A testpozitív gondolkodás vajon mítosz vagy megoldás?

„Mintha ambivalensen viszonyulnánk a vágyainkhoz. Azt várom, hogy a másik – ha igazán szeret – találja ki, mire vágyom. De ha nem találja ki, – márpedig kicsi az esélye, hogy kitalálja –, akkor természetesen csalódott leszek. Viszont ha teljesül valamelyik kívánságom, képes vagyok átengedni magam a kielégülés teljes gyönyörének?”

„Kurvára szeretném megismerni az anyukámat, szeretném tudni, milyen. Látni az igazi arcát. Nem tökéletesnek szeretném látni, hanem igazinak.”

Mi az, amihez mindenki ért, és jobban is tudja nálad, hogy hogyan kellene csinálnod? A foci. A politika. Ééés: a gyereknevelés! Naná.