Bár még nem készült róla reprezentatív kutatás, biztosan tudjuk, hogy az elmúlt időszak, vagyis a világjárvány a legtöbb embernél megnövelte a képernyőidőt és csökkentette a napi testmozgást. Ez különösen igaz a fiatalokra, akiknek napi egy óra szabadtéri mozgást ajánl a WHO. Merkely Béla professzorral vettük végig, hogy mit kockáztat, aki nem mozog napi rendszerességgel.
Legtöbben a fél karunkat odaadnánk az örök fiatalság elixíréért és a hosszan tartó egészséges életért, pedig ennél sokkal egyszerűbben hozzá lehetne jutni: elég mindössze napi 30 perc sportolás. De akkor miért olyan nehéz belevágni? Hogyan győzzük le a bennünk élő lajhárt, mivel kezdjünk, és honnantól számít sportnak a testmozgás?
Íme, LEGALÁBB négy ok, amiért jobb dolog nem is történhetett volna veled, mint hogy ráncosodsz és rozsdásodsz. Ki tudod egészíteni a listát?
Az egy dolog, mire jöttél rá a karanténban. De mi az, amit tényleg sikerült beépíteni az életedbe azóta?
„A fent leírt objektumban és az adott körülmények között (amik cseppet sem rosszak azért) igyekszem mindenki előtt felkelni és gyakorolni, de sajnos többször kerülök olyan helyzetbe, hogy maximum tíz perc nyugalmam lelem a mozgásban. Aztán jön a kutya, vagy egy nehezen kitartott ászana közben lép át a fejem felett a férjem sűrű bocsánatkérés közepette, miszerint például »bocsánat, csak a laptopért jöttem…«. Vagy: »nem láttad a telefonom?«. Ha pedig ezt megúszom, akkor az ébredező család nem kicsi reggeli zajaira, vagy a gyerek online óráira meditálok.”
Most talán még fokozottabban igaz, hogy a mozgás – egészség. Akár kis helyen is megvalósítható.
Nem is hinnéd, mennyi minden elárul a testtartásod – a testi bajokon túl a lelkieket is.
Te is jógázol? Mi vele a célod?
Karácsonyi dőzsölés mértékkel?!
Mit tehetsz annak érdekében, hogy a gyerekek alapreflexei ne okozzanak később tanulási és viselkedési zavarokat?