Több órát késik a repülő, sírnak a gyerekek, az utasok meg csúnyán néznek rájuk – kisgyerekekkel felfedezni a világot nem könnyű, de egyáltalán nem lehetetlen!
Erdély az a hely, ahova újra és újra vissza kell térni.
Milyen lenne Prága, ha emberi alakot öltene? Takács Dalma szerint egy folyton szivarozó, időskorában is karcsú, karcos hangú nő, aki mindentudóan mosolyog, és akinél mindig bömböl a jazz.
Ha statikusra vált a sors, előbb-utóbb lépni kell, állítja Steinter Kristóf, aki megmutatja a maga útját is.
Kovács Krisztina Tünde kultúrsokkra vágyott, egy olyan helyre, ahol kisebbségben érezheti magát. Etiópiában teljesültek a kívánságai.
„Egy idegen olyan barát, akivel még nem találkoztál” – vallja Torbjørn Pedersen, aki eddig 203 országot látogatott meg, a Vitorlással a Föld körül szerzői, Réka és Kristóf, pedig úgy látják, a földrajzi távolságok és kulturális különbségek ellenére nagyon is egyformák vagyunk.
Csepelyi felvette a gumis derekú nadrágját, mint Joey hálaadáskor!
Hogyan lehet összehangolódni az útitársunkkal? Egyáltalán: kell-e? Pichler Zsófi szempontjai, hogy a várva várt szabi és a közös utazás ne a konfliktusokról szóljon.
Új-Zéland különleges világa már egy éve jelenti az otthont a világutazó magyar lánynak, Suhajda Annamáriának, aki most veletek is megosztja a tapasztalatait:
Az emberek 10–30 százaléka erősen szorong a repüléstől, de diszkomfortot, enyhébb aggodalmakat még ennél is többen átélnek. Mit lehet tenni? Pszichológusokat és pilótákat kérdezett Simon Eszter, és abban mind egyetértettek, hogy az alkoholnál meg a nyugtatóknál sokkal jobb megoldások is vannak.