Mi lesz azzal az ambiciózus gyerekkel, akit kiskorában, még a hetvenes években maga dr. Ranschburg Jenő vizsgált meg, és megnyugtatta az édesanyát: „Nem kell félni, nincs ezzel a gyerekkel semmi baj. Meglátja, politikus lesz belőle, vagy művész, de egy biztos: mindig elveszi az élettől azt, ami neki kell.” Vajon bejött a híres pszichológus jövendölése?
Egyszerűnek tűnik, de nem az. Mennyit sikerült eltalálnod?
„Azt szeretném csak a gyerekemnek, amit minden anya: hogy szabadon lehessen önmaga, élhessen úgy, ahogyan szeretne. Ne legyen megbélyegzett, másodrendű. Ne bántsák.”
„Tudom, hogy a szülés fájdalommal jár, de alapesetben a végén ott van a boldogság… Egy anyának, aki a halott babáját próbálja világra hozni, mi a jutalma? Hogy nem darabokban szedik ki a gyerekét?”
„Persze én sem arról álmodoztam kislány koromban, hogy egy férfi negyedik felesége leszek. Mind úgy képzeljük, hogy egy nap betoppan herceg, és olyan életünk lesz együtt, mint a Szerelmünk lapjai hőseinek. Minimum. És egyenes út a boldogtalansághoz, ha nem vagyunk hajlandók meglátni a mesét a saját életünkben, ma már így gondolom. De tudom azt is, ez azért piszok nehéz feladat, időnként szinte lehetetlen.”