„Egy gyerek ugyanolyan gyerek, nem lesz attól más, hogy egy embriológus rakta össze sejtenként, és nem otthon, hagyományos módszerrel készült. Senki nem fogja tudni megkülönböztetni egymástól a két módszer végeredményét. És senkinek nincs joga azt mondani, hogy ha csak ez az egy eszköz, megoldás küzd le egy akadályt, akkor ne lehessen igénybe venni.”
A feminizmus már a XX. század elején is jelen volt hazánkban. Történész szerzőnk fantasztikus nőkről mesél nekünk, akiknek ma is rengeteget köszönhetünk:
„Ilyenkor értem meg igazán a hozzátartozókat, amikor mi, orvosok kerülünk ilyen helyzetbe…”
Esküvői vonatozás, ahol összeérnek a múlt szálai.
„Le Carré hiánya pótolhatatlan veszteség, nem utolsósorban azért, mert egyike volt azon íróknak, akik emberként is méltók voltak saját szavaikhoz és eszméikhez, amelyeket papírra vetettek. Nagyon össze kellene szednem magam, hogy az ő tartásához hasonlót találjak kortársai között. De nem is kell. Amit megírt, amit az asztalra letett, amit itt hagyott nekünk, az tényleg önmagáért beszél. Nincs jelentősége semmi másnak.” Szombat este meghalt az egyik legnagyobb európai író, akire most a magyar kiadások szerkesztője emlékezik: