A fiktoszexualitás fogalma 2005 óta él a közbeszédben, napjainkban pedig – részben a BookToknak, részben az AI térhódításának köszönhetően – elterjedtebb, mint valaha: egyre több ember választ „partneréül” fiktív karaktert, akihez aztán jobban vonzódik, mint ahogy egy hús-vér emberhez tenné.
Tárnokon két nagytestű kutya meggyilkolt egy őzet, ami után a gazdájuk kidobta őket. Hazánkban közel sem megoldott az elveszett, hátrahagyott ebek helyzete. De mi a teendő, ha potenciálisan veszélyes kutyát, esetleg támadást látunk? Kinek a hatáskörébe tartozik a probléma: az erdészébe, a rendőrségébe vagy a gyeptelepébe?
A nyugtalanláb-szindróma – angol nevén restless leg syndrome – cseppet sem ritka neurológiai kórkép: hazánkban nagyjából minden tizedik ember érintett, és az életkor előrehaladtával egyre valószínűbbé válik a megjelenése, mégis nagyon keveset tudunk még róla. Amellett, hogy sokan szimpla álmatlanságnak könyvelik el az éjjeli rosszulléteket, a szakemberek közül is sokan értetlenül szemlélik a jelenséget. Takács Dalma írása.
Együtt sem vagytok, de külön sem. Ismerős? De vajon meddig normális és fenntartható ez az állapot, és mikortól válik toxikussá? Cikk a situationshipekről.
Gyakran mondjuk, hogy valakit feltétel nélkül szeretünk, de képesek vagyunk-e erre valóban? És ha igen, az nem épp azt jelenti, hogy a saját igényeinket eltapossuk?