„Esztergomról úgy tartják, egynapos város” – mondja Aguera Zoltán az általa vezetett várostörténeti séta végén. Ezen is szeretett volna változtatni, amikor megírta az Ismeretlen Esztergom című könyvét: tőzsgyökeres esztergomiként szülővárosa rejtett kincseit, izgalmas történeteit mutatja be, hátha minél többen kedvet kapnak ahhoz, hogy rászánják az időt egy alaposabb felfedezésre. Íme pár történetet, kedvcsinálónak.
Azt mondják, könyvet és virágot lopni nem bűn. De akkor mi a helyzet a festményekkel? Hiszen azok is szépek, kultúrát közvetíteken… és nem mellesleg rengeteget érnek. A világ legizgalmasabb művészeti lopásaiból szedtünk össze párat a legkapósabb szerzőktől a legfurcsább rejtekhelyeken át a műélvező Pókemberig.
Andrea több generációs alkoholbeteg családból származik. Ám hiába fogadta meg, hogy ő másképp fog viselkedni, mint a felmenői, végül magával rántotta őt is az ital, majd a gyógyszerek. Igen mélyre került, a gyerekeit elveszítette, elmagányosodott, a gödör mélyéről azonban jó darabig azért sem tudott visszakapaszkodni, mert még az ellátórendszer is cserben hagyta.
Egy biztos: a húsvéti locsolkodás legalább olyan megosztó, mint a politika vagy a pacal.
Barukh, a „sivatagi magyar költő" a Siratófalnál tett látogatása hatására kezdte elfogadni, és komolyan venni magát, illetve a költészetét. Nyáry Krisztián megosztásának köszönhetően lett széles körben ismert, májustól olvasójegyre értékesíti majd a műveit, maga adja ki a könyveit, és a rajongótáborával többek között saját készítésű hummuszos eseményeken tartja a kapcsolatot.