Pál Feri atya: „A betegségben jöttem rá, hogy egyvalamivel nem lehet alkudozni: az idővel” – Bátorságlabor Hesnával (ÚJ PODCAST!)
Pál Feri atya az ország legismertebb római katolikus papja, mentálhigiénés szakemberként több száz fős, zsúfolásig telt termekben tartott előadásokat az elmúlt évtizedekben – a koronavírus-járvány azonban őt is megállásra késztette. Márciusban maga is átesett a betegségen, és nemcsak annak testi, hanem mentális hatásaival is meg kellett küzdenie. Utóbbi hozadékaként pedig átgondolta az addigi rutinjait, működését. De vajon mit visz magából ebből az időszakból, hogyan hatott rá a betegség, és hogyan igyekezett enyhíteni a szorongásain? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket is megválaszolja Al Ghaoui Hesnának a Bátorságlabor Hesnával podcastműsor premieradásában, amely ezentúl csütörtök esténként jelentkezik a WMN-en.
–
Tíz gondolat a beszélgetésből:
1. Pál Feri atya a betegsége során életében először élte át, hogy csak megfigyelője a testében végbemenő folyamatoknak, nem tudja kontrollálni azokat.
2. Egy félelmetes helyzetben, amelynek során sok múlik azon, hogyan reagálunk, a kiútat az jelentheti, ha az ember nem próbálja meg elnyomni a félelmét, hanem kicsit külső perspektívába helyezkedve megfigyeli a reakcióit. Ezzel önmagában képes kijönni abból az úgynevezett hüllőagy válaszból, hogy ösztönösen és sokszor nem feltétlenül racionálisan viselkedjen.
3. Nagy kincs, ha van egy olyan bizalmunk önmagunk, a saját belső folyamataink felé, hogy amikor nincs külső kapaszkodó, akkor is támaszkodhassunk a saját megéléseinkre, szubjektív tapasztalatainkra.
4. Még halálos betegként is van egy alkudozási fázis – az alkudozás egy klasszikus emberi működésmód. Pál Feri atya a betegségben jött rá, hogy egy valamivel azonban, úgy tűnik, nem lehet alkudozni: az idővel – az ugyanis letelik.
5. Fontos tudatosítani, hogy akármennyire is hat ránk a vírus, de az életünk nem a vírus kezében van.
6. Közel egy éve zajlik a járványhelyzet, de teljesen természetes, ha valaki a gyászfeldolgozásban még a düh fázisában tart.
7. Ha valaki nagyon szorong, akkor kevésbé haragszik, és általában nem agresszív. Ugyanakkor, ha valaki agresszív, kevésbé fog szorongani. Nem csoda, hogy sokan agresszióval oldják a szorongásukat – a mostani helyzetben is.
8. Most többé-kevésbé mindannyian egy krónikus stresszállapotot élünk meg. És, ha emellett még kisebb-nagyobb válságokat is átélünk, könnyen beszűkült állapotba kerülhetünk. Ez természetes következmény, egy idő után azonban megnehezíti az eredményes megküzdést. Amikor azt tapasztaljuk, hogy ugyanazokat a köröket futjuk, akkor tudhatjuk, hogy beszűkültek vagyunk.
9. Az önreflexió, az önmagunkra kívülről való rálátás képessége nagyban segíti az önszabályozást, valamint az érzelmi teherbíró képesség megerősödését, aktiválódását.
10. Fontos, hogy végig tudjuk gondolni, mit tudtunk jól megoldani az elmúlt nehéz időszakban, és ennek az örömét ne felejtsük el magunkkal vinni.
Tartsatok velünk!
Al Ghaoui Hesna