Szakemberhiány, szervezetlenség, alulfinanszírozottság – a magyar egészségügy három krónikus betegsége. És mik a tünetek? Sok helyen idős orvosok tartják a frontot, a szakma javaslatait lesöprik az asztalról, a központosítás miatt pedig még egy vécépapír-guriga beszerzéséről sem lehet helyben dönteni. De mikor omlik össze a hazai egészségügy, vagy talán már össze is omlott?

Milliárdokat elnyelő történelmi filmek, filmes feketelisták és Orbán Viktor cinikus mondatai a független filmről. Jakab Julival beszélgettünk.

Vajon a politika képes belenyúlni az irodalmi kánonba? Nyáry Krisztiánnal jártuk körül az elmúlt 16 év kulturális változásait.

Jakab Julival és Nyáry Krisztiánnal beszélgettünk az elmúlt 16 év kulturális átalakításairól.

Látlelet arról, hogyan vált a kultúra a politikai hatalom eszközévé Magyarországon, központosított irányítással és ideológiai szempontokkal.

A legnagyobb probléma az, hogy Magyarország csak a GDP 6,4 százalékát fordítja nyugdíjakra, miközben az uniós átlag 10,2 százalék. Az átlagbér és az átlagnyugdíj közötti szakadék folyamatosan nő: míg 2008-ban az átlagnyugdíj az átlagkereset 69 százaléka volt, mára 48 százalék alá esett. És nemcsak ez a baj, hanem az is, hogy ami jut, az igazságtalanul oszlik el.

Gábriel Dóra és Katona Noémi szociológusok kutatásaik során azt vizsgálják, hogyan alakul át a magyarországi idősellátás az elmúlt években tapasztalható állami kivonulással párhuzamosan, és milyen piaci, illetve közösségi megoldások lépnek a hiányok helyére.

A 13., sőt 14. havi nyugdíj „jár”, a nyugdíjakat „megvédik” – a mindennapokban mégis egyre több idős ember és családja érzi úgy, hogy magára maradt a terheivel. A strukturális problémákat alkalmi gesztusok fedik el, miközben a rendszer átláthatatlan, a kapacitások szűkülnek, a munkaerő elvándorol, és a szociális gondozás piaca szabályozatlan.