Az Apácashow akkora siker lett Amerikában, hogy rögtön az első rész után elkészült a második is. A harmadikat 2018 óta ígérgeti a Disney, és az, hogy az elmúlt hetekben, több mint 30 év után, összeállt a második részben éneklő kórus egy show-műsorban, talán arra utal: hamarosan meg is valósul majd az évek óta húzódó projekt.
Martin Wandának, aki olyan nagy márkáknak fotóz, mint a Dior, a Louis Vuitton a Burberry, nemrégiben nyílt kiállítása a Mai Manó Házban, ahol édesapjával, Martin Gábor fotográfussal együtt mutatják be a 70-es évek békéscsabai, illetve a 2020-as évek londoni fiataljainak önfeledt pillanatait, rámutatva, hogy az emberi szabadságvágy kortól, rezsimtől, országtól független.
Modellből lett színésznő, aki dacból nem akart megtanulni angolul, és aki bátran felemeli a hangját a nemek közti egyenlőtlenségek láttán: íme, Anya Taylor-Joy.
1974-ben, azaz ötven évvel ezelőtt kezdték sugározni az amerikai tévécsatornák a sokunk gyerekkorát meghatározó A farm, ahol élünk című családi filmsorozatot. Bár hozzánk csak évtizedekkel később érkezett meg, azonnal meghódította a nézők szívét, és az Y generáció tagjainak iskola utáni biztos programjává vált.
Judy Garland kivételes tehetség volt, ez nem vitás. Ahogyan az sem: embertelenül bántak vele azok, akik ezt a tehetséget megmutatni és kiszipolyozni akarták. Elvették tőle a komplett gyerekkorát, így fel sem tudott nőni igazából soha, és csak negyvenhét évet élhetett.
Apa-fia kapcsolatról, családi krízishelyzetekről, rasszizmusról, homofóbiáról és prostitúcióról is van szó a Netflix Eric című minisorozatában, aminek Benedict Cumberbatch alakítja a főszereplőjét.
A tehetséges Mr. Ripley írója, Patricia Highsmith olyannyira azonosult az általa kitalált szereplővel, hogy néha még a saját személyes leveleit is így írta alá: Pat H., alias Ripley. A Netflixen dübörög az új Ripley-feldolgozás, ami azonban nem biztos, hogy megszületett volna ebben a formában, ha a szerzőjének nem kell egész életében a démonaival küzdenie.
A parókák a XVIII. század közepe táján vészes mértékű növekedésnek indultak, hiszen átmenetileg még azt az eszményt is lefektették az ambiciózus párizsi hajszobrászok, hogy a női megjelenésben a száj felezővonalként szolgáljon: vagyis hosszban ugyanannyi legyen felette, mint alatta. Sarolta királyné parókáinak nyomában: