Valódi hungarikum a Kádár-kocka, tömeges megjelenése a hatvanas–hetvenes években a közhiedelemmel ellentétben nem felülről irányított, hanem alulról jövő kezdeményezés volt. Hogy milyen szerepet tud betölteni a magyar falvak panelje, az kiderül a Ludwig Múzeum kiállításából.

Ha a hőségben semmihez sincs kedved, ne aggódj, Filákovity Radojkának van néhány ötlete arra, hogyan hűtheted le magad.

Vihar nélkül nem köszönt be szélcsend: az Agymanók második részében a kamaszkor érzelmi turbulenciái kapnak szerepet. De vajon a folytatás tudja hozni az első rész frissességét, egyediségét?

Nyolcvan éve ezen a napon született, és 1989-ben, mindössze negyvenöt évesen halt meg – brutális kínok között – Ronyecz Mária, akiben benne volt a nagy magyar tragika lehetősége.

Harmincéves lett a film, amely az egyik legtraumatikusabb jelenetet tartalmazza, ami valaha rajzfilmvásznon megszületett. A kerek évforduló kapcsán Fiala Borcsa hozott hatmaréknyi izgalmas dolgot, amit nem biztos, hogy tudtál a leg-National Geographic-osabb meséről.

Tizenöt évig szolgált a kannibál törzsek között Molnár Mária magyar diakonissza (azaz egyházi kötelékben lelki gondozást, illetve szociális, nevelői munkát, betegápolást hivatásszerűen végző nővér), aki végül mártírhalált halt. És nem. Nem a bennszülöttek falták fel.

A 12 éves Paloznaki Jazzpiknik Magyarország egyik legsikeresebb független fesztiválja. Az alapító, Valde Orsolya pálya- és életútja pedig önmagában is megrázó és felemelő, a magyar „Glastonbury” születés- és fejlődéstörténetével együtt pedig egyedülálló olvasmány.

Szandi fellépés nélkül vette fel a gázsiját egy rendezvényen. Noha a szerződése szerint járt el, utólag kiderült: ez egy jótékonysági koncert volt, így most népharag zúdul rá. De vajon mennyire jogosan?