A gyerekvállalás a történelem során most először kezd valóban döntéssé válni
Boldogabbak-e azok, akiknek van gyereke?
A keresett kifejezés: "Gyurkó Szilvia"
Összesen: 475 db találatBoldogabbak-e azok, akiknek van gyereke?
Nagy a hajtás a suliban, és nincs támogatása senkinek, ha azt érzi, elfáradt, motivációt vesztett, vagy bántják. Reakció jellemzően akkor van, ha botrány kerekedik. Ilyenkor aztán vagy elbagatellizálják, ami történt, szőnyeg alá söprik, vagy megpróbálnak megszabadulni a „problémás gyerektől”. Miközben pontosan tudjuk, hogy senki nem jókedvéből „hülye”.
Idén április 21-ig lehet beiratkozni az általános iskolákba, de még folynak a nem körzetes gyerekek felvételével kapcsolatos körök. Miért lett ekkora ügy az iskolaválasztás, és miért nem jó a körzetes mindenkinek?
Nagyon nem mindegy, milyen hangulatban van egy társadalom, és nagyon nem mindegy, mennyi energiát kell a szülőknek, felnőtteknek arra fordítani, hogy a gyerekeknek megteremtsék a szabadság kis köreit, amiben mentesek a társadalomban uralkodó durvaságtól, és ahol jó lenni. Dr. Gyurkó Szilvia a szavak hatalmáról.
Pedofil, efebofil… a gyereknek teljesen mindegy, minek nevezi magát az, aki visszaél a bizalmával, testével, érzéseivel, a közöttük lévő kapcsolattal. A felnőtt megy tovább, a gyerek meg ott marad az élménnyel. Dr. Gyurkó Szilvia írása sokkal többről szól, mint az óbudai pedagógiai asszisztensről, aki egy 15 éves diákkal létesített kapcsolatot.
Attól, hogy egy gyerek beteg, még nem törvényszerű, hogy teljesen kiszolgáltatottnak vagy tehetetlennek érezze magát orvosi vizsgálat közben.
A társadalmi ranglétra aljáról már csak a reménytelenségbe lehet visszalépni. Oda, ahol napról napra telik az élet, és elképesztő méretű a kiszolgáltatottság. Dr. Gyurkó Szilvia gondolatai a magyar társadalomról készült friss jelentés kapcsán.
Egy gyerek se lett boldogabb, magabiztosabb, felkészültebb az életre attól, ha megalázták vagy bántották. Nem a gyerekek lettek mimózábbak, hanem az erőszak és bántalmazás hatásairól tudunk többet. És ez jó. Akkor is, ha „a mi időnkben nem így volt”, és „mi is kaptunk, mégis rendes ember lett belőlünk” (tényleg?).
„Fáradunk, izolálódunk, beszűkül és deformálódik a gondolkodásunk, mentálisan és testileg is egyre sebezhetőbbekké válunk” – írja a tanárok, diákok, szülők mentális állapotáról pedagógusként dolgozó olvasónk. Mi segíthet, hogy kitartsunk?
Fel kellene ismerni, hogy a karácsony nem arról szól, hogy „nekem mi jár szülőként”, vagy „a másiknak hogy tudok betartani, mert korábban ő is milyen rosszat tett velem”, hanem arról: mi lenne a legjobb a gyereknek. Gyurkó Szilvia tanácsai elvált szülőknek az ünnepekre: