Legyél csendben, maradj veszteg, ne szólj közbe, mit ficánkolsz! – Ha nem figyelünk az igényeikre, akkor bizony különösen kellemetlenek a kötelező családi ünnepek a kisgyerekek számára.

Mit csinálj, ha egy autista emberrel találkozol? Hogyan viselkedj? Mit kérdezz, és mi az, amit semmiképp? Néha tényleg elég annyi is, ha odafigyelsz az igényeire, és észreveszed, hogyan tudsz neki segíteni.

Szívfájdalom, keskeny derekak, tüzes szemek, csillagos, puha éjszaka, kemény, szótlan férfiak komoly harca csókért és ölelésért, remény nélküli, féktelen szomorúság.

Szilvia tíz éve jár kitartóan különféle programokra, hátha épp ott sodorja elé az élet a nagy Ő-t. Ezekkel csak egy baj van: férfi alig akad rajtuk. Pedig nem a vasárnapi hímzőkörre esik a választása.

Fizioterapeuta segítségével jártuk körbe a nagy kérdést: hogyan lehet ellensúlyozni a sok ülés kellemetlen hatásait? Íme, a ti megoldásaitok – és a szakember válasza.

Homályos történetek, hivatalosan nem igazolt halálesetek, suttogva terjedő információk. És közben: féltés, aggodalom. Mi ez az egész? Ennek próbáltunk higgadtan utánajárni.

Annyi értékes és érdekes gondolat van ebben a beszélgetésben, hogy nem is tudunk kiemelni belőle egyet ide... inkább olvassátok el. Tényleg.

Ha összetörik a szívedet, az ugyanolyan érzés, mintha szívrohamot kapnál. És kilábalni egy szerelmi csalódásból fizikailag ahhoz hasonló, mint lejönni hosszú évek kokainfüggősége után a szerről.