A kreativitásnak számos elmélete van a pszichológiában. Az egzisztencialista gondolkodók például azt mondják, életünk egyik legnagyobb feladata, hogy teremtményből magunk is teremtővé váljunk – és ha elbukunk, az könnyen megbetegíthet minket.

Egy apa, aki fontosnak tartja, hogy beszélgessen fiaival a szerelemről. Hogy kezdjen bele? Vesz egy nagy levegőt, és előtúrja saját serdülőkori naplóját, felidézi, nekik miket tanácsolt anno P. bácsi, a neves nőgyógyász. Mi érvényes ma ebből? Kolozsi László írásából kiderül:

Z. Kocsis Blankának két olyan nő – Kisgyörgy Éva Travellina és Dobos Csilla – mesélt a kalandjairól és tapasztalatairól, akik gyakran utaznak egyedül egzotikus, távoli helyekre, olykor vadidegenek kanapéján meghúzva magukat.

A probléma felismerése félsiker, a valódi változáshoz azonban az érzelmek szintjére érdemes merülni. És végre itt egy módszer, amely amellett, hogy ezt lehetővé teszi, logikus és könnyen érthető, és még a személyiségzavarok gyógyításában is hatékony. Már csak terapeutát kellene hozzá találni… De miért lett ennyire népszerű a sématerápia?

Szexmunkának számít az erotikus tánc, a webcam, a lábfotók vagy a használt bugyik árusítása? Úgy tűnik, a kategóriák folyamatosan változnak, az előítéletek viszont nem.

Japánban lehetséges, hogy ma technológiai kütyüket tesztelsz, holnap meg már egy hőforrásban csobbansz a Fuji lábánál. Nem csoda, hogy Takács Dalma sok olyan dolgot kipipált itt a bakancslistáján, amiről korábban nem is tudta, hogy létezik.

Csepelyi Adrienn Bruges-ben járt, és a Belfort pompás, középkori harangtornya régi, szívfájdító emlékeket ébresztett benne:

Sok mindent gondolunk előzetesen az anyaságról – kívülállóként viszont ritkán merül fel, hogy borzasztó magányossá tehet, főleg az első hónapokban. Tóth Flóra a saját egykori tapasztalatait írta meg, hátha segít ezzel azoknak, akik most küzdenek ezzel.