Világszerte nő a diagnosztizált SM-betegek száma. Feltételezik, hogy a tünetek megjelenése előtt akár sok évvel jelen lehet már a betegség a szervezetben, és valamiféle gyulladással kezdődik a folyamat a központi idegrendszerben (ez az agyat és a gerincvelőt jelenti). Mi a kezelés korszerű formája? Mit tehet a beteg saját magáért?

Kolléganőnk kipróbálta az otthoni antitest-tesztet:

Doktornő. Főorvos asszony. Orvos. A legjobb belgyógyászok közül való. És iszik. Alkoholista. Egy beteg ember, aki ezreken segít, de magán nem tud. Megrázó történet.

„Mondták anyámnak, engem hagyjon csak itt a kórházban, nem lesz több gondja velem.” Egy rettenthetetlen anyáról írt Kerekes Anna:

„Meddig lehet kicselezni a halált?” – teszi fel a költői kérdést a 28 éves Hegedűs Peti, akinek ez azért már elég sokszor sikerült. Kétszer győzte le e leukémiát, átesett egy májtranszplantáción, és az egyik veséjét el kellett távolítani, nála kiegyensúlyozottabb, derűsebb embert mégis alig látni. Azt állítja, ez nagyban köszönhető a Bátor Tábornak, ahol visszaadták az önbizalmát.

Foglalkozz vele, de ne gondozd agyon.

Közeledik a nyár, a rettegett bikiniszezon, amit idén még az is megnehezít, hogy az elmúlt bő egy évet kisebb-nagyobb kihagyásokkal karanténban, mozgásszegényen töltöttük. Ám mielőtt turbó tempóra kapcsolnál a felesleges(nek hitt) kilók leolvasztásában, olvasd el egy régi szerzőnk, Lea írását, aki magát fogyókúrázós feketeövesnek tartja, így pontosan tudja, mit NEM szabad csinálni.

Az antitestek a szervezetünk akcióhősei, nagy szerepük van a koronavírus elleni harcban is. De vajon meddig segítenek védettnek maradni a vírussal szemben a fertőződés, és meddig az oltás után? Miért reagál minden emberi szervezet másképp az oltásra? És mitől függ, hogy újra elkapjuk-e a betegséget az oltást vagy egy korábbi fertőzést követően?