A lányok szépek, kedvesek. A fiúk meg viccesek, okosak. Ez megy szinte születéstől fogva, és erre társadalmi sztereotípiára egy harmadikos gyerekeknek szóló tankönyv most csúnyán ráerősít. Hogy mi a baj azzal, ha így beszélnek a gyerekekkel szépségről? Új sorozatunk első részéből kiderül. Dr. Gyurkó Szilvia írása.

Szentesi egy igazi életművész. És már akkor is az volt, amikor még óvodába járt. Valahonnan nagyon mélyről érkeznek, törnek elő belőle az indulatok és az érzelmek, ugyanúgy, ahogy a rajzok és a szövegek is. Most egy igazán megindító emlékképet idézett föl nekünk.

Hejj, iskola, iskola, de sok gyerek jár oda... akarjuk mondani, hejj bölcsőde, bölcsőde, de sok gyerek jár oda! Mármint Amerikában. Ahol a rendszer (sok)mindent máshogy csinál. Az anyukáknak nem jár gyes, sokan hetekkel szülés után kénytelenek visszaállni dolgozni. De hogyan oldják meg a gyerekfelügyeletet?

„Zizzenős pörc." Ez szinte már költészet, ahogy Szentesi ír a főzésről. Mindenről az evés jut eszébe. Teli van emlékkel, mi pedig mázlisták vagyunk, hogy belekóstolhatunk az idillbe! Amit akár a világ legegyszerűbb étele is képes benne felidézni...

Mi játszódik le egy anorexiás fejében? Hogyan viszonyul az ételhez, a testéhez, az éhségérzethez? A mondatokhoz, amelyeket a laikusok – persze segítő szándékkal – mondanak neki? Hiánypótló és hasznos lista egy érintett nőtől.

Szerintetek hogy reagált a WMN csapata, amikor DTK bedobta, hogy az első születésnapjuk alkalmával válasszanak ki egyetlenegyet a megjelent több mint 1200 cikk közül? Hát, így:

Tervezett abortusznak számít-e a statisztikusok szerint egy spontán elhalt magzat műtéti eltávolítása? Az orokbe.hu szerzőjének érzékeny és szívbemarkoló írása a saját élményéről.

A mese: csoda. De ezt ti is tudjátok. Jól választani viszont sokszor nagyon nehéz. Dr. Kádár Annamária, a Mesepszichológia című könyv szerzőjének írásából kiderül, hogyan érdemes mesét választani magzatkorban, az újszülöttnek, az egyévesnek, a kétévesnek, és így tovább.