Nagyinterjú Honti Mária gyermekpszichológussal, Vekerdy Tamás özvegyével. „Tamás is szerette idézni, hogy sokan, akik később nagy karriert csináltak, rossz tanulók voltak. Kimaradtak, abbahagyták, megbuktak, kirúgták őket, de nem ezen múlik, ezt kéne valahogy a szülőknek bevésni, hogy nem múlik az általános iskola harmadikos osztályának matekjegyén semmi.”

„Az anyaság kicsit olyan, mint a nokedli” – mondja Tóth Girlzonboard Flóra. Ha továbbolvasol, megtudhatod, mi alapján szűrte le ezt.

Túl sok ember tekinti eldobhatónak az állatokat, és ennek borzalmas következményei vannak – írja Nyáry Luca, aki nemrégiben megmentett egy kismacskát, amely később szörnyű kínok között halt meg a karjaiban.

Mindenkinek vannak mélypontjai, de ezekkel a tanácsokkal könnyebben túljuthatunk rajtuk.

És itt jön a millió dolláros kérdés: de honnan tudhatom, hogy pontosan mikor? A válasz a saját magunkkal szembeni őszinteségben rejlik.

Mert nő volt, nem engedték, hogy orvosi egyetemre járjon. De nem törődött bele az elutasításba, és alig húsz évvel később ismerték a nevét az egész világon. Mi sem feledjük.

„És hányszor hasznosíthatjuk újra magunkat, és elérkezik-e az a pont az életünkbe, amikor már senki számára nem leszünk használhatók, amikor belenézünk majd a tükörbe, és szembesülünk vele: ez a prototípus végleg lekerül a gyártósorról.”

Szülők meséltek családjuk digitális „házirendjéről”, és egy szakértőt is megkérdeztünk e nagyon izgalmas és cseppet sem egyszerű témakörben.