Nekimenne a gyerekinfluenszer-iparnak egy európai ország: megbírságolnák a nyerészkedő szülőket

–

A holland kormány fellépne a gyerekekből üzleti modellt építő influenszeripar ellen. Thierry Aartsen munkaügyi miniszter azt szeretné elérni, hogy a gyerekekkel készített, bevételt termelő online tartalmak ugyanazok alá a gyermekmunka-szabályok alá essenek, mint a hagyományos reklámok, filmforgatások vagy modellmunkák. A tervek szerint a részletes javaslatokat ősszel mutatják be, de az irány egyértelmű.

A tervezet az egyik legszigorúbb európai fellépés lenne a gyerekinfluenszerek jelenségével szemben: a 16 év alattiak gyakorlatilag nem szerepelhetnének kereskedelmi célú közösségimédia-tartalmakban, a szabályokat megszegő szülőket pedig akár pénzbírsággal is sújthatnák. A holland kormány azzal érvel, hogy 

amikor a gyerekek hétköznapi élete válik eladható tartalommá, a gyerekkor maga is árucikké alakul.

A döntéshozók ezért már nem ártalmatlan családi vállalkozásként vagy modern szórakoztatóipari jelenségként tekintenek a gyerekinfluenszerségre, hanem olyan tevékenységként, amely a gyermekmunka és a kizsákmányolás határát súrolhatja.

A holland munkaügyi minisztérium szerint a fizetett tartalmakban szereplő gyerekek magánszférája sérülhet, ráadásul gyakran nincs valódi beleszólásuk abba, hogyan használják fel a róluk készült felvételeket. Kérdéses az is, hogy megfelelő ellenszolgáltatást kapnak-e a munkájukért, illetve egyáltalán képesek-e érdemben hozzájárulni a szereplésükhöz.

Az egyik legismertebb gyerekinfluenszer az amerikai Ryan Kaji, aki négyévesen kezdett játékokat bemutatni a YouTube-on, és mára több tízmillió követővel rendelkező márkát épített maga köré.

A háttérben húzódó egyik ok, hogy a gyerekek sokkal hitelesebbnek érzik az influenszereket, mint a hagyományos reklámokat, ezért nehezebben ismerik fel, mikor próbálnak nekik valamit eladni.

A rendszer egyik alapvető problémája, hogy a gyerekek egyszerre fogyasztók, reklámfelületek és tartalomgyártók ebben az ökoszisztémában.

Míg a filmforgatásokon vagy reklámkampányokban szereplő gyerekekre általában külön előírások vonatkoznak, a családi vlogok és a közösségi médiában megjelenő szponzorált tartalmak gyakran jogi szürkezónában mozognak. A szabályozás általában csak az egyik oldalt látja: a fogyasztó védelmét, a tartalmat előállító gyermek helyzetét nem – erről korábban az egyre terjedő skincare-ipar gyerekinflunszereiről szóló cikkünkben is írtunk. Nyáry Luca pedig az alsós korában botrányhőssé váló Lil Tayről írt ebben a cikkben, akinek szándékosan bicskanyitogató karakterét a kislány bátyja és édesanyja találta ki, nem tőrödve azzal, hogyan hat a fejlődő személyiségre az algoritmust pörgető gyűlöletcunami.

Norvégiában az MI-t tiltják

Közben Norvégiában az oktatásban húznak új határokat a digitális eszközök használatának. A kormány pénteken bejelentette: az új tanévtől az általános iskola alsó és felső tagozatán gyakorlatilag nem használhatnak generatív mesterséges intelligenciát a diákok.

A norvég miniszterelnök, Jonas Gahr Støre hangsúlyozta, hogy

fennáll a veszélye annak, hogy a gyerekek a mesterséges intelligenciára támaszkodva kihagyják a tanulás alapvető lépéseit.

A kormány álláspontja szerint az iskola legfontosabb feladata továbbra is az olvasás, az írás és a matematika elsajátítása, ezért az első hét évfolyamon főszabály szerint nem megengedett az MI használata.

A 14–16 éves korosztály már korlátozottan, tanári felügyelet mellett használhatja az eszközöket: a középiskolásoknak kifejezetten meg kell tanulniuk a mesterséges intelligencia felelős alkalmazását, hogy később a munkaerőpiacon is eligazodjanak. 

A döntés része annak a fordulatnak, amelyet Norvégia az elmúlt években végrehajtott az oktatáspolitikában. Miután romlottak a tanulmányi eredmények, az ország korábban kitiltotta az okostelefonokat az iskolákból, most pedig több tankönyv és kevesebb tablet használatát is ösztönözné. Áprilisban azt is bejelentették, hogy 16 éves kor alatt betiltanák a közösségi média használatát.

A közösségi médiát használó gyerekek kérdése évek óta velünk van, több országban már korhatárhoz is kötötték a használatát. Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember szerint azonban ez túl kevés, túl későn: a közösségi média szellemét már nem lehet visszazárni a palackba, ez legfeljebb kármentés. Négy hónappal azután, hogy Ausztrália világelsőként bevezette a 16 év alattiak közösségimédia-tilalmát, az eredményeiről elkészült első, részletes hatósági jelentés sem túl bíztató.

Nagy Andi