–

Kurucz Adrienn/WMN: Tudományosan bizonyított, hogy a daganatos betegségek kialakulásában lelki tényezők is szerepet játszanak?

Bányai Éva: Igen. Különböző daganattípusoknál eltérő mértékben, de nagyon erős a kapcsolódás. A rosszul feldolgozott, tartós stressz, a tehetetlenségérzés, a krónikus lelki megterhelés az immunrendszeren, a hormonális szabályozáson, az idegrendszeri közvetítő mechanizmusokon keresztül hat a szervezetre.

Az ember társas lény, és a társas stresszhez különösen nehéz alkalmazkodni.

A megalázás, a kirekesztettség, a tartós bántalmazó kapcsolatok, az állandó kiszolgáltatottság vagy reménytelenség olyan terhelések, amelyekhez nem lehet hozzászokni. Ezek hosszú távon roncsolják a szervezet megküzdőképességét.

K. A./WMN: Tehát a lelki tényezők közvetve, például az immunrendszeren keresztül hathatnak?

B. É.: Pontosan. Ez nem valami ezoterikus állítás, hanem élettani mechanizmus. Az immunrendszernek kulcsszerepe van abban, hogy a szervezet mit kezd a kóros sejtekkel. Ezért nem mindegy, milyen állapotban van valaki lelkileg, milyen támogatást kap, mennyire tudja csökkenteni a tartós feszültséget.

K. A./WMN: Ön nemcsak kutatója a témának, hanem érintett is a betegségben. A saját története fordította a figyelmét erre a területre?

B. É.: Igen, huszonnégy éve vagyok ráktúlélő. Magas kockázatú melldaganatom volt, nyirokáttéttel. Masztektómián estem át, kaptam kemoterápiát, sugárterápiát. És biztos vagyok abban, hogy már nem élnék, ha akkor nincs meg az a szakmai tudásom a hipnózis területén, amivel magamnak is segíteni tudtam.

A kezelésem egyik szakaszában egy akkor még kísérleti szerrel, taxollal kezeltek. Akkoriban ez még nem volt rutinszerű, a mellékhatásait sem ismerték teljeskörűen, így premedikációt sem kaptunk hozzá. Tudtam, hogy a szer egyik legsúlyosabb mellékhatása az lehet, hogy életveszélyes szintre csökkenti a fehérvérsejtszámot, és emiatt félbe kell szakítani a kezelést. A száz betegből, akik ezt a kezelést kapták, 99-nek le kellett állnia vele. Én voltam az egyetlen, aki végig tudta csinálni.

K. A./WMN: Hogyan lehetséges ez?