Órákat kellett volna várnia a sürgősségin infarktusgyanús tünetekkel a 89 éves Piroskának

–

A korához képest aktív Piroska 2024 szeptemberében lett rosszul fia budai lakásának teraszán. Erős, a hátába sugárzó fájdalmat, mellkasi nyomást és légszomjat érzett.

„Nem kapok levegőt, ilyen fájdalmaim még sosem voltak, pedig szültem két gyereket. Gyere, segíts, mert meghalok” – idézi az idős nő fia Piroskát. A nőt rövid időn belül a közeli Szent Imre Kórház sürgősségi osztályára szállították, este fél kilenckor már a váróban volt. A család és egy korábban ápolóként dolgozó barátnő azonban már érkezéskor azt tapasztalta, hogy az ellátás lassan halad.

A személyzet ott közölte velük, hogy „nincs szabad ágy”, ezért az idős nőnek egy műanyagszéken kellett várnia, miközben továbbra is erős fájdalmakra és fulladásra panaszkodott. A triázs során két ápoló rögzítette a tüneteket, de a dokumentációból több fontos panasz – például a légszomj és a mellkasi fájdalom – végül kimaradt.

A kórházi dolgozók egy ponton epeproblémára gyanakodtak. Amikor a beteg és barátnője felvetette az infarktus lehetőségét, és EKG-vizsgálatot kértek, az egyik ápoló a beszámoló szerint így reagált: „Majd én tudom, hogy mit lenne jó.”

A gyors infarktusdiagnózis egyik alapvizsgálatának számító EKG-t végül nem végezték el, csak vért vettek tőle.

A triázs végén közölték velük, hogy a vérvizsgálat eredményére várni kell, és akár 6–8 óra is eltelhet, mire orvoshoz kerül. A túlterhelt sürgősségi osztályon eközben sok beteg várakozott, részben azért, mert a kórház más osztályain sincs elegendő ágy.

A portál korábban arról írt, hogy az osztály súlyos emberhiánnyal küszködik, és a dolgozók túlterheltsége mindennapos. A rendszert ismerő orvos a Direkt36-nak úgy fogalmazott:

„A pótágy pótágyának a pótágyán is fekszenek betegek.”

A nő állapota közben romlott, ezért végül úgy döntött, nem vár tovább. „Vigyél haza, én nem akarok itt meghalni” – mondta fiának. Aláírta a papírt, hogy saját felelősségére távozik, a kórházi dolgozók pedig nem marasztalták. A család abban bízott, hogy otthonról gyorsabban tudnak magánorvosi segítséget szervezni, de több szolgáltató is csak másnap reggelre tudott volna kimenni.

Az idős nő nem sokkal éjfél előtt ismét rosszul lett, majd összeesett. A kiérkező mentők még megpróbálták újraéleszteni, de nem jártak sikerrel: Piroska éjfél után meghalt.

Néhány perccel a tragédia után a kórházból telefonáltak a családnak a vérvizsgálat eredményével.

„Hozzák vissza a mamát, mert súlyos infarktusa van!”

– mondta a telefonáló. „Már késő” – válaszolta a fia. A beszámoló szerint a vonal másik végén csak annyit mondtak: „Upsz”, majd bontották a hívást. 

Egy év múlva tetőztek a rendszerszintű problémák

2025 végén arról érkeztek hírek, hogy súlyos működési válságba került a kórház sürgősségi osztálya. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő egy, a közösségi médiában megosztott levélre hivatkozva azt írta: a Dél-budai Centrumkórház – Szent Imre Egyetemi Oktatókórház sürgősségi részlegén felálltak a szakorvosok, így veszélybe került a decemberi illetve januári ügyelet. A levél szerint az addig besegítő belgyógyász és intenzíves orvosok is jelezték, hogy nem vállalják tovább a műszakvezetést.

A válság azonban nem egyik napról a másikra alakult ki. A Magyar Orvosi Kamara főtitkára, Svéd Tamás szerint már korábban számos alkalommal figyelmeztettek arra, hova vezet a magyar egészségügy krónikus alulfinanszírozottsága, a szakdolgozók hiánya és a túlterheltség. 2025 decemberére „bedugult” a sürgősségi: a betegeket nem tudták továbbadni az osztályokra, ezért a várakozók feltorlódtak. A főtitkár arról is írt, hogy a romló munkakörülmények és a folyamatos átszervezések miatt a sürgősségi osztály szakorvosai után az osztályvezető felmondott. Az ellátást így egyre inkább más szakterületekről átvezényelt orvosokkal próbálták fenntartani. A kamara szerint a kialakult helyzet „ellehetetlenítette a jó minőségű és tempójú betegellátást”, és végül patthelyzethez vezetett az intézményben.

Nagy Andi