Turbina-bezárás: Még több bizonytalanságot hoz a Fidesz drogháborúja a megtépázott koncertiparba
Egyik napról a másikra bezárathat szórakozóhelyeket a rendőrség több hónapra, ha kábítószer-kereskedelem vagy fogyasztás gyanúja felmerül, így került lakat a józsefvárosi Turbina Kulturális Központra is szerdán. A hatósági döntés értelmében a hely egy hónapig nem nyithat ki, épp a klubszezon egyik legerősebb hónapjában. A Fidesz drogháborúja további bizonytalanságot hoz az egyébként is a túléléséért küzdő koncertiparba. Hírháttér.
–
Szerdán egy hónapra bezáratta a rendőrség a nyolcadik kerületi Turbina Kulturális Központot, kábítószer-kereskedelem elkövetése miatt – áll a szórakozóhely bejárati ajtajára kiragasztott A4-es papírlapon.
A Turbina közleménye szerint a rendőrség februárban többhetes fedett akció alatt figyelte a helyszínt, ez idő alatt semmilyen jogsértést nem állapítottak meg. „A művelet vezetője az akció után a biztonsági vezetőnket tájékoztatta, hogy bezárásra nem számíthatunk, mivel ilyen szintű profizmust, odafigyelést és példaértékű üzemelést más budapesti szórakozóhelyen nem tapasztaltak, és maximálisan elégedettek a Turbina működésével” – írták, hozzátéve, hogy a mostani eljárás egy vallomásra épül. „Valaki (a Turbina területén kívül) azt állította, hogy a Turbinában tiltott szert vásárolt” – fogalmaznak.
A rendőrségi közlemény szerint ezzel szemben hónapok óta kábítószer-kereskedelem zajlott a szórakozóhelyen, egy tunéziai állampolgár marihuánát, amfetamintartalmú port és ecstasytablettákat árult, amelyeket a szórakozóhelyen is fogyasztottak. A díler ellen február 26-án adtak ki elfogatóparancsot.
Fellebbez a Turbina
Pénteken a Turbina újabb közleményt adott ki, amelyben arról írnak, hogy fellebbeznek a bezáratás ellen. „A rendőrség döntése gyenge és közvetett bizonyítékokra épül, hiszen a bezárást mindössze néhány előállított ember vallomására alapozzák, akiknek érdekében állhat másokra hárítani a felelősséget. A Turbina és annak dolgozói semmilyen bűncselekményben nem vettek részt. Megvizsgáljuk a lehetőségét annak is, hogy pert indítunk hitelrontás és rágalmazás bűntette miatt” – írják.
Leszögezik, hogy nem a hatósági vizsgálattal szemben emelnek kifogást, hanem hogy ebbe a folyamatba nem vonták be a Turbinát, nem adtak lehetőséget az együttműködésre.
Hozzátették, hogy az intézkedés alapjául szolgáló három személyből kettő ellen már 2025-ben is eljárás indult. A már említett tunéziai állampolgárt nem azonosították a házban, jegyvásárlói adatbázisukban, nem szerepel a neve. Felteszik a kérdést, hogy ha a rendőrség már korábban is tudott ezekről, akkor miért nem informálták őket erről, és miért rögtön a legdrasztikusabb módszer mellett, a bezárás mellett döntöttek, miért nem követték a fokozatossák és arányosság elvét?
„Nem hagyhatjuk, hogy ez az ügy megfélemlítsen bennünket. A budapesti éjszakai és kulturális élet közössége mindig is az együttműködésről, a szabadságról és a találkozásokról szólt. Arra kérünk mindenkit, hogy továbbra is járjon koncertekre, klubokba, kulturális eseményekre. Ne maradjatok otthon félelemből!” – áll a Turbina közleményében, egyben mindenkit szeretettel várnak a Turbina elé vasárnap délután 3-tól egy közös fotózásra a hely dolgozóival és fellépőivel közösen.
Drogháborút indított a Fidesz
Nem a Turbina volt az első – és a rossz nyelvek szerint nem is az utolsó – szórakozóhely, amelyet a rendőrség kábítószer-kereskedelem miatt bezáratott hosszabb-rövidebb időre. Orbán Viktor 2025-ben tartott évértékelőjén jelentette be, hogy a kormány háborút indít a kábítószerek ellen. A Direkt36 információi szerint
ez volt az egyik olyan „ideológiailag megosztó”, a „liberális szavazókat idegesítő” ügy, amelyet a 2026-os választás előtt bedobhat a Fidesz, hogy elvonja a figyelmet a Tisza berobbanásáról – a másik kettő a civilek és újságok elleni fellépés és a Pride-felvonulás betiltása volt.
Áprilisban alkotmányba is foglalták a kábítószer-fogyasztás és -kereskedelem kriminalizálását, sőt még a népszerűsítését is – hogy utóbbi mit jelent, azt törvényszöveg nem konkretizálja. Ezt követően nagyszabású a – jogvédő civil szervezetek szerint egyébként jogellenes – razziák kezdődtek különböző, főleg fővárosi helyeken, fesztiválokon, valamint több magyar híresség ellen is eljárás indult.
Ha igazak a Direkt36 értesülései, a kormány drogháborúja elérte a célját, tehát hogy elterelje a figyelmet a Tiszáról: a júniusi Fishing on Orfűn tartott razzia olyan láncreakciót indított el, hogy a nyár végére már szinte annak volt hírértéke, ha egy koncerten nem skandálták, hogy mocskos Fidesz. A sokak szerint túlzónak tűnő akció különben sem légüres térbe érkezett: az utóbbi néhány évben egyre több magyar előadó adott ki nyíltan kormánykritikus dalokat, a korábban fideszközelinek tartott Majka Csurran, cseppen című dala is 2025 januárjában jelent meg és lett óriási siker – erről és a hatalommal szemben kritikus rapdalokról itt írt Csepelyi Adrienn.
Egy füves cigi is elég, hogy bezárjanak egy helyet
Mint arról mi is beszámoltunk, idén januárban még tovább szigorított a Fidesz a korábban elfogadott, klubok bezárását is lehetővé tevő törvényen. Az új szabályok szerint már egy átadott füves cigi miatt is akár három hónapra bezárhatnak egy vendéglátóhelyet, attól függetlenül, hogy tudott-e róla a klub üzemeltetője. A hatóság az üzemeltető együttműködését sem veheti figyelembe.
A szigorított szabályok hatályba lépése után néhány nappal kommandósok csaptak le a Pécsi Est nevű szórakozóhelyen, rendőrkutyákkal keresték a drogot. Az akció hatalmas felháborodást keltett a rendőrség túlzónak tűnő fellépése miatt. A hely tulajdonosa szerint bűnözőként kezelték a bulizókat, falhoz lökték, majd hosszasan egy szál pólóban várakoztatták őket a mínusz 5 fokos hidegben, és azzal fenyegetőztek, hogy ha akkor nem is találnak semmit, de addig járnak majd vissza ellenőrizgetni, amíg nem találnak valamit. A rendőrség ezt tagadta, szerintük nem vegzálták a bulizókat sem. „Az ellenőrzéseit a mindenkori operatív helyzet és szakmai mérlegelés alapján határozza meg” – közölte a rendőrség az akcióról januárban, hozzátéve, hogy az akciót megelőző hónapokban négy büntetőeljárás is indult a szórakozóhely környékén, többnyire verekedések miatt.
A razzia nagy felháborodást keltett, amelynek nyomán több mint 50 koncerthelyszín kérte a hatóságokat, hogy a fontolják meg a jelenlegi szabályozás módosítását. A kiálláshoz a legnagyobb budapesti helyszínek is csatlakoztak, mint a Budapest Park, az Szimpla Kert, az A38 Hajó, a Dürer Kert vagy a NER-közeli tulajdonosokkal rendelkező Akvárium is.
„Az elmúlt időszakban olyan hatósági intézkedések, razziák és nyilvános megszólalások jelentek meg, amelyek azt a benyomást kelthetik, mintha a zenei és klubkultúra szereplői lennének felelősek a drogfogyasztás társadalmi problémájáért, és azt az ő fokozott ellenőrzésükkel lehetne visszaszorítani. Ezt az összemosást és leegyszerűsítést határozottan visszautasítjuk” – írják.
„Meggyőződésünk, hogy a zenei helyszínek vegzálása és az aránytalan fellépés célt téveszt: nem csökkenti érdemben a drogfogyasztást, viszont biztonságos, értékteremtő közegeket, munkahelyeket szüntet meg, és hosszú távon az egész magyar kultúrát gyengíti”
– tették hozzá. Horváth László, a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos erre annyit reagált, hogy „egyetlen üzletnek, klubnak vagy szórakozóhelynek sem kell tartania a bezárástól, amely betartja a jogszabályokat és jól láthatóan, egyértelműen fellép a kábítószer-használat ellen”. Szerinte az ideiglenesen bezárt üzletek tulajdonosai, üzemeltetői ezt nem tették meg, sőt, aktív szereplői voltak a kábítószer-terjesztésnek.
Azóta februárban két hónapra bezáratták az óbudai Symbolt és a ferencvárosi Arzenált is.Biztonságosabb hely lesz ettől Magyarország?
A Drogriporter Facebook-oldal szerkesztője, Sárosi Péter jogvédő, drogpolitikai szakember szerint a rendőrségi akcióktól aligha lesz kevesebb kábítószer-használó Magyarországon vagy Budapesten, legfeljebb rejtettebbé és kevésbé ellenőrizhetővé válik a szerhasználat.
Ezt támasztja alá a Nemzeti Drog Fókuszpont 2025-ös éves jelentése is – amely a 2024-es hazai adatokat elemzi – hangsúlyozza, hogy míg a magyar drogpolitika továbbra is a zéró tolerancia elvén alapul, a rendészeti fellépés önmagában nem képes mérhetően csökkenteni a szerhasználatot, ha nem társulnak prevenciós, egészségügyi és társadalmi beavatkozások hozzá.
Sárosi szerint a rendőrségi fellépés helyett Nyugat-Európában már bevált módszerekkel lehetne érdemben javítani a helyzetet, például azzal, ha a szórakozóhelyek személyzetét arra képezik, hogy mit lehet tenni, ha baj van, mire kell figyelni, mit kell észrevenni.
„Az is tévedés, hogy létezik teljes kábítószer-mentesítés, egy tabletta méretű tárgyat egyetlen hely biztonsági személyzete sem tud kiszűrni. A fegyverek behozatalát ki lehet szűrni egy egyszerű fémdetektoros kereséssel, de drogot legfeljebb orwelli módszerekkel lehetne, ha tényleg mindent bekameráznak” – fogalmaz a szakértő, aki szerint az ilyen akciókkal épp a bulizás lényegét veszik el: ha nem is kábítószerezik az ember, akkor sem szeretné kitenni magát egy rendőrségi razziának, hiszen pont a felszabadultság miatt jár az ember szórakozni.
Hozzátette, hogy a friss hírek fényében úgy érzi, mindenképpen folytatniuk kell a decemberben elindult tiltakozásokat a „józan drogpolitikáért”. Szervezésükben már kétszer is tánccal, felszabadultan álltak ki a rendőrségi razziák ellen.
„A klubkultúra, a zene és a tánc mind valódi értékeket hordoznak, ezek szabadságáért szeretnénk kiállni. Ezek a rendőri fellépések tönkreteszik a szórakozást, és azt sugallják, hogy ha valaki belép egy klubba, az máris gyanúsított” – mondta Kaiser Orsinak decemberben Sárosi, és részletesen körüljárták, milyen intézkedésekkel lehetne valódi fejlődést elérni a kábítószerezés visszaszorításában.
Évek óta a túlélésért küzd a koncertipar
A zenei események és koncerthelyszínek nem pusztán szórakozási formák: kutatások szerint a zenehallgatás gyakran közösségi és társadalmi jelentésekkel telítődik, és a populáris zene tereit a politikai és kulturális környezet is erősen alakítja Magyarországon. Ezekből a helyekből van egyre kevesebb Magyarországon.
2025-ben bezárt a Vittula, tavaly volt az utolsó Bánkitó Fesztivál, veszélybe került – ám végül csak megmenekült – a Kolorádó, de még a Sziget fesztivál is. Valamint bejelentették, hogy eladják a szintén sokat vegzált józsefvárosi Auróra központ fölül az ingatlant, így március végén az is bezár.
A koncerthelyszínek jól láthatóan szenvedtek az utóbbi években: a szektor nem tudott visszajönni a Covid-19-járvány okozta visszaesésből. Közben az energiaárak, a bérleti díjak, az infláció és az adóterhek összenyomták a kis- és középméretű klubokat. A legtöbb helyszínen a jegyeladás és a pultbevétel mellett csak a támogatások segítségével tudnak víz fölött maradni – derül ki az NKA-s Hangfoglaló program megbízásából készült 2025-ös tanulmányból.
Azt se felejtsük el, hogy a klubok számára a tavaszi és az őszi időszak a főszezon, épp most kötelezik egyhónapos bezárásra a Turbinát. Papp László, a Turbina alapító-tulajdonosa szerint több mint száz dolgozó életére van hatással a szünet. „A túlélés érdekében elindítottunk egy gyűjtést, az első nap egymillió forint gyűlt össze támogatóinktól, maximálisan érezzük a közönség szeretetét” – mondta a Telex Afternek a tulajdonos. Hozzátette, hogy egyelőre nem tudja, mi lesz a bezárás miatt elhalasztott rendezvények sorsa, de az is elképzelhető, hogy tüntetés formájában tartják meg azokat.
„Épp a hétvégén volt egy Hó Marci-emlékest, amin többen összegyűltünk zenészek, akkor éreztem, hogy valójában mennyire fontos kulturális tér a Turbina”
– mondta Lázár Domokos, az Esti Kornél és Lázár tesók formációk tagja, hozzátéve, hogy a Turbinában sok feltörekvő előadó, valamint különböző rétegműfajok képviselői is teret kaptak, a Turbina létezése ebből a szempontból sem elhanyagolható. A koncerteken túl pedig kiállítások, workshopok, színházi előadások és gyerekprogramok is vannak nap közben.
Lázár hozzátette, hogy a Turbina ideiglenes bezáratásáról szóló hírekhez hasonlót nem-demokratikus berendezkedésű országokból hallani, és nemcsak a klubok személyzetét, hanem a zenekaroknak is bizonytalanságot okoz.
Így járt a Plazúr zenekar is. Jakab Tamásék március 20-án mutatták volna be Terelős évek című új albumukat, ez azonban elhalasztódik.
„Már egy jó két hónapja próbáltam aktívan mindenhol hirdetni, hogy lesz ez a koncert. Először nagyon rosszul esett a bezárás híre, mert nem tudtuk, hogy mikor tudjuk bepótolni, attól tartottam, hogy az áprilisi újranyitás után már hónapokig nem szabad péntek a Turbinában. De most úgy tűnik, hogy sikerül megoldani, és meglesz a lemezbemutató ugyanott, csak kicsit később. Ez lehet, hogy lassabban megy majd át az embereknek, így hozott nehézségeket meg plusz macerát nekünk ez a hír” – fogalmazott az énekes.
A kiemelt kép forrása: Unsplash/Elsa Olofsson, police.hu
Glow
Glow