Bordélyban született gyerekek százainak létezését ismerte el Banglades

–

Évtizedeken át láthatatlanok voltak azok a gyerekek, akik Daulatdia faluban születtek. Anyjuk szexmunkás, apjuk ismeretlen – ez elég volt ahhoz, hogy a hatóságok megtagadják tőlük a születési anyakönyvi kivonatot. Most azonban fordulat történt: a telepen élő mind a 400 gyerek hivatalos okmányhoz jutott, és ezzel együtt esélyt kapott egy biztonságosabb jövőre.

Bangladesben a születési anyakönyvezéshez az apa neve és dokumentumai is szükségesek voltak – még akkor is, ha az apa ismeretlen. Ez a követelmény gyakorlatilag kizárta a bordélyokban született gyerekeket a rendszerből.

„Korábban nem rendelkeztek állampolgári jogokkal – idegenként kezelték őket a saját hazájukban” – mondta Khaleda Akhter, a Freedom Fund bangladesi programmenedzsere.

„Ezek a dokumentumok nem pusztán papírok – a túlélést jelentik”

– tette hozzá Akhter, aki felidézte egy 14 éves lány történetét is. A lány a bordélyban élő, papírokkal nem rendelkező család ötödik generációjához tartozik. Miután kézhez kapta az okmányát, életében először iskolába mehetett, és jogosulttá vált tanulmányi ösztöndíjra is.

A születési anyakönyvi kivonat hiánya nem csak az oktatáshoz való hozzáférést akadályozta.

Okmány nélkül a gyerekek nem igényelhettek útlevelet, nem részesülhettek állami támogatásban, és nagykorúként nem szavazhattak. Ráadásul védtelenebbek voltak az emberkereskedelemmel és a kizsákmányolással szemben is, mint a papírokkal rendelkező társaik.

A Freedom Fund 2024-es, dakai bordélynegyedekben végzett felmérése szerint a szexmunkások közel fele olyan körülmények között dolgozott, amelyeket nem önként vállalt, és több mint ötödük 18 év alatti volt.

Nyolc éve létezik a jogszabály

A változást egy 2018-as jogszabály-módosítás hozta meg, amely lehetővé teszi a születés regisztrálását akkor is, ha a szülőkről nincs teljes körű információ, azonban mostanáig nem alkalmazták. A kitételt a Freedom Fund munkatársai fedezték fel, majd széles körben terjesztették az információt partnereik és a helyi hatóságok között.  

A civil szervezetek ezután felkutatták a bordélynegyedekben és falvakban élő gyerekeket, összegyűjtötték az adataikat, és benyújtották a szükséges dokumentumokat az önkormányzatoknak. A kampány olyan sikeres lett, hogy ma már az anyák maguk biztatják egymást: regisztráltassák újszülöttjeiket, hogy gyermekeik ne örököljék a láthatatlanságot.

A Daulatdia településen – amely Banglades egyik legforgalmasabb kompátkelőhelye közelében fekszik – becslések szerint 1300–2000 szexmunkás él mintegy 400 gyermekkel.

Nagy Andi