–

A cukrászdában hétköznap délelőtt is szinte minden asztalnál ülnek, a hangulat mégis meghitt marad. A két egybenyíló teremben kényelmesen és zavartalanul lehet csemegézni, legfeljebb az okozhat gondot, hogy az ember a széles kínálatból hogyan redukálja a vágyait a dietetikailag indokolt egyetlen süteményre. Szerencsére nekem – mivel fontos főkóstolói feladatot láttam el e cikk érdekében – nem kell ezzel az oroszlánerejű dilemmával Dánielként megküzdenem. 

Már 185 az a száz

Magyarország második legrégebbi cukrászdájaként tartják számon a gyulai Százéves cukrászdát (az első az idén augusztusban határozatlan időre bezárt Ruszwurm), ami a nevével ellentétben immár 185 gyertyát fújhat el a tortáján.

A cukrászda épülete az 1801. évi tűzvész után készült el, 1839-ig pedig gyógyszertár működött benne (innen a fogadótérben lévő homokkő kép nőalakja, mely egy kígyót etet egy kehelyből). Egy évvel később Salis András cukrászmester alapított itt cukrászdát, mely a tulajdonosváltások során is igyekezett megőrizni alapértékeit. Ezt 1984-ig az is elősegítette, hogy a cukrászda megmaradt „családon”, de legalábbis cégen belül. 

A Százéves cukrászdát 2004 óta Balogh László mestercukrász üzemelteti, aki abban hisz a Dining Guide-nak adott interjú szerint, hogy sikerük titka „a rendkívül magas minőség és széles választék”.

Az ország 2025-ös tortája

Az idei győztes Ország Tortáját Balogh László a fia, Zoltán ötletétől vezérelve készítette el Kis Roland cukrászmesterrel közreműködve. 

A 2025-ös téma az ikonikus magyar desszert, a dobostorta volt, Dobos C. József remeke ugyanis a 140. születésnapját ünnepelte idén. A hazai cukrászdák a következő feladatot kapták: alkossák meg a Dobos ihlette desszertjüket, ám nem lemásolva, hanem újragondolva az eredetit. A torta 40 százaléka álljon piskótából, szerepeljenek benne azok az alapanyagok, amik a Dobosra jellemzőek, azaz: csokoládé, vaj, vanília és karamellcukor, illetve a három előre meghatározott alapanyagkosárból kettőből kellett még választani. Ezek: a Kárpát-medencében őshonos fűszerek, a hungarikum pálinkák vagy a Kárpát-medence őshonos szőlőfajtáiból készült borok, illetve őshonos magyar gyümölcsök.

A Százéves cukrászda csapata ebből a meggyet és gyulai meggypálinkát választotta, hogy a lokális vonalat is megőrizzék.

Balogh László hiába nyugdíjas már, a kihívás annyira foglalkoztatta, hogy saját bevallása szerint gyakran még éjszaka is ezen agyalt, és csak amiatt izgult, reggelre nehogy elpárologjanak az ötletek a fejéből – árulta el a BEOL-nak.

Látványra is izgalmasan fest a sütemény, melynek rétegei megbontják az eredeti párhuzamos csíkozást. A grillázslap kellemesen roppan benne, a csokoládéhab lágy, a meggy íze pedig izgalmas meglepetésként, afféle aroma-csillagszóróként szóródik szét a szájban.

Mély merítés

Nem szerettem volna csupán egyetlen – ráadásul díjnyertes – édesség alapján megítélni a gyulai cukrászdát, így kikértem egy másik klasszikust (egy szelet Eszterházyt), a zászlóshajó Százéves tortát és a vonzóan rózsaszín Anna-tortát is.