–

„Az egészségügyi dolgozók elleni erőszak a kórházak minőségbiztosítása miatt gyakran kutatott terület. A gyermekkórházakra vonatozó kutatások száma azonban kevesebb” – olvasható a HVG által ismertetett, A munkahelyi erőszak felmérése a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben (Különös tekintettel a dolgozói helyzetértékelésre, az erőszakészlelésre és a sürgősségi ellátásra) című kutatás bevezetőjében.

„A munkahelyi erőszak csökkenti a kórházi szolgáltatás hatékonyságát”, hiszen az egészségügyi dolgozók által elszenvedett agresszió „a munkavállaló kiégését, a végzett feladatok színvonalának csökkenését, majd a munkahely elhagyását okozza.

Mindezek miatt rontja a betegellátás minőségét, és közvetett módon sérti a gyermekek alapvető emberi jogait”

– áll szintén a bevezetőben.

A kutatásban 266 egészségügyi dolgozó, ápoló, szakápoló, orvos, szakorvos és pszichológus vett részt – a kórház dolgozóinak közel negyede –, olyanok, akik már legalább egy éve az egészségügyben dolgoznak. Mivel a Heim Pál kórházban több nő dolgozik, mint férfi, a kérdőívet is több nő töltötte ki: a válaszadók több mint 80 százaléka volt nő. Összesen 46 magatartásforma gyakoriságát mérték, majd aszerint csoportosították, hogy betegek, hozzátartozók vagy a kollégák részéről tapasztalták-e a dolgozók azokat.

Mindennapos a verbális agresszió, de gyakori a fizikai erőszak is

Az eredmények szerint a dolgozók leggyakrabban verbális erőszakkal – ezen belül kiabálással, sértegetéssel, káromkodással, valamint becsmérlő fenyegetésekkel – szembesülnek.

A kutatást megelőző évben az egészségügyi dolgozók 78 százaléka tapasztalt verbális erőszakot a hozzátartozók részéről, míg a betegek felől érkező verbális inzultusról 60 százalékuk, a kollégák részéről érkezőről pedig 53 százalékuk számolt be. Verbális szexuális inzultus a hozzátartozók részéről a dolgozók közel 14 százalékát érte, a betegek részéről 13 százalékukat.

Fizikai agresszió sokkal kisebb mértékben volt jellemző: az egészségügyi dolgozók 4 százalékát köpte le, 3,2 százalékát lökte el, és 2 százalékát támadta meg valamilyen eszközzel hozzátartozó.

És bár ezek viszonylag alacsony számok, a betegek részéről ennél jóval gyakoribb volt a fizikai erőszak. Az egészségügyi dolgozók közel 20 százalékát rúgta meg, 10 százalékát köpte le és 9 százalékát harapta meg beteg a kutatást megelőző évben – a beteg általi rúgás pedig kimutathatóan gyakrabban célozta a női dolgozókat.

A kutatás szerzői megjegyzik, hogy a fizikai erőszak jellemzően az eszkaláció későbbi fázisában jelenik meg, ami már a konfliktus súlyosbodását jelzi. Az azonban sajnos nem derült ki, hogy az egészségügyi dolgozókat érő fizikai agresszió milyen arányban származott tudatos bántalmazásból a gyermek részéről, illetve mennyiben tekinthető védekező reakciónak, vagy a betegsége mentális tünetének.

Érezhető különbségek vannak a munkakörök között

Az eredmények azt mutatják, hogy minél magasabb beosztásban dolgozik valaki az egészségügyi hierarchián belül, annál ritkábban tapasztal fizikai agressziót. A beosztott egészségügyi szakdolgozók körében volt a legmagasabb az ilyen jellegű erőszak előfordulása:

44 százalékuk számolt be arról, hogy fizikai agresszió érte őket a betegek részéről. A vezető szakdolgozók esetében ez az arány 20 százalék volt, míg az orvosok körében 18 százalék, a vezető orvosoknál pedig 17 százalék.

Végzettség szerint elsősorban az ápolók és segédápolók számoltak be fizikai bántalmazásról. A tanulmány szerzői hangsúlyozták, hogy ezek az eredmények összhangban állnak a nemzetközi szakirodalommal, hiszen az ápolók és a segédápolók közvetlenebb és gyakoribb kapcsolatban állnak a betegekkel.

A megelőző kvalitatív interjúk alapján a kutatók feltételezték, hogy a sürgősségi ellátás fokozottan ki van téve a munkahelyi erőszak különböző formáinak. Ez a feltételezés beigazolódott: a sürgősségi osztályon dolgozó válaszadók száz százaléka számolt be arról, hogy hozzátartozók részéről verbális agresszió érte őket. Ez az arány példátlanul magas a vizsgált szervezeti egységek között.

A kutatók ugyanakkor kiemelik, hogy a hozzátartozók helyzete több szempontból is speciális: ők kísérik el a gyereket, felelősséget éreznek iránta, aggódnak az állapota miatt, és gyakran olyan élethelyzetbe kerülnek, amit nem önszántukból választottak. Emellett kellemetlenül érezhetik magukat, tájékoztatásra vágynak, várakozniuk kell, és közben saját fizikai szükségleteik is jelentkeznek. Ráadásul – tehetjük hozzá – egy olyan egészségügyi rendszerrel szembesülnek, amely általánosságban is forráshiányos, és amellyel egy 2024-es nemzetközi tanulmány szerint csak a magyarok 12 százaléka elégedett szemben a vizsgálatba bevont másik 29 ország lakóival, akiknél az elégedettség átlaga 44 százalék volt.

Mindezek a tényezők pedig növelhetik a feszültséget.

A Heim Pál Gyermekkórházban a hozzátartozók által tanúsított erőszakos viselkedés gyakoribb volt, mint amit a gyerekkórházakról szóló nemzetközi adatok mutatnak: itt a válaszadók 78,7 százaléka számolt be ilyen tapasztalatról, míg a nemzetközi átlag 68,6 százalék.

Az erőszakos helyzetek jelentős stresszt okoznak az egészségügyi dolgozók számára

A tanulmány hangsúlyozza, hogy szükség lenne egy olyan átfogó jelző- és jelentési rendszer kialakítására, amely segíti a dolgozókat abban, hogy érezzék: problémáik nem maradnak figyelmen kívül, és a munkáltató valóban törődik a biztonságukkal. Különösen fontos, hogy a büntetőjogi kategóriába eső esetek kiemelt figyelmet kapjanak, és az érintett áldozatok megfelelő támogatást kapjanak. „Amennyiben a munkatársakat erőszak éri, fontos lenne számukra a hatékony jogsegély biztosítása” – írják.

A szerzők konkrét megoldásokat is javasolnak a helyzet javítására. Hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján a sürgősségi ellátást nyújtó osztályokon érdemes lenne úgynevezett „védelmi zónaként” kialakított várótereket létrehozni. A cél az lenne, hogy azok a személyek, akik potenciálisan veszélyt jelenthetnek – például feldúlt, indulatos hozzátartozók –, ne közvetlenül az egészségügyi személyzettel kerüljenek kapcsolatba elsőként. Ehelyett a belépésnek és a betegfelvételnek ellenőrzött, szűrt módon kellene megtörténnie, biztosítva ezzel a dolgozók védelmét és a nyugodtabb ellátási környezetet.

Mózes Zsófi

A kiemelt kép forrása: Wikipedia/Replicarter, Getty Images/Westend61