–

A világi húsvét biszbaszokról szól, amiket a nyúl kikakil?

Már korábban is írtam arról, hogy világi szempontból a húsvét valójában a nyúl által kiszart dolgok és a sonka ünnepe, amik amellett, hogy nem túl magasztosak, számtalan poénforrást szolgáltatnak a gyerekeknek, akik bizonyos kor fölött mindenképpen elképzelik, hogy „ez mégis hogyan jött ki a nyúl fenekéből”. És szerintem sok családban ezt a gordiuszi csomót egy nagy kupac ajándékkal vágják át. Ezt egyáltalán nem vádaskodva mondom, mert ebbe a hibába én magam is beleesem... máig. Szóval tudom, hogy nagyon nehéz megúszni az ajándékok túltolását, még akkor is, ha amúgy a jelenlegi gazdasági környezet nem azt mutatja, hogy tele vagyunk feleslegesen elkölthető forintokkal (bár aki az ünnep előtt beteszi a lábát egy plázába, az lehet, hogy ennek az ellenkezőjét érzi). A legtöbben ilyenkor apróságokat vagy csokit adnak a gyerekeknek, csak éppen ezt is hajlamosak vagyunk (én legalábbis mindenképpen) túltolni mennyiség tekintetében. 

Persze, lehet azt mondani, hogy az ünnepek nem az ajándékról szólnak, hanem az együtt töltött időről és a családi békéről (ha épp rendelkezésre áll ilyesmi), de azért azok a gyerekek, akik kiskoruktól kezdve arra vannak szocializálva, hogy a nyúl szarik (pardon, hoz) nekik ajándékot, nem fogják üdvrivalgással fogadni, ha kiderül, hogy idén az az ajándék, hogy „anya meg apa szeret és veled akar lenni”. 

És nem is reális elvárás ez feléjük. Viszont visszaskálázni azért lehet és ér is. Mivel nem vásárlásra buzdítalak benneteket, hanem épp az ellenkezőjére, ezért bátran mondom még most is, hogy nem baj, ha 1-2 ajándék a rejtekhelyen marad. Jó lesz az még valamire, a csokik egy banánkenyérbe is bekerülhetnek (nálunk amúgy is ez az útjuk vége rendszerint), az apróbb ajándékok pedig más alkalmakra.

Az úgynevezett gamifikáció is adhat tartalmat egy ünnepnek

A gyerekeimnek kiskoruk óta kedvenc ünnepe a húsvét... nem azért, mert annyira élik a keresztény hitrendszert, hanem azért, mert a nyúl nálunk nemcsak kiszarja az ajándékokat a placc közepére, hanem rendes állat módjára keres egy védett, titkos helyet és ott potyogtat. Amihez különböző nyomok vezetnek (persze nem nyúlbogyó nyomok, nyugi), így a gyerekeknek egy nyomozós játék keretében meg kell találni az ajándékokat. 

Én imádom kitalálni az ilyen feladatokat, nekem ez majdnem akkora élmény, mint a gyerekeknek kinyomozni... de feltételezem, nem mindenki ilyen bolond alkat. Erre ajánlom az AI-t, kevés jobb dologra lehet használni, mint hogy gyerekeket kössünk le vele kreatívan. De ha szeretnétek néhány konkrét ötletet: