Ahogy arról a salon portál is beszámolt, a mézelő méhek igazi szorgos kis repülőmunkások, hiszen több mint száz különböző termény beporzásáért felelősek, ami körülbelül 6,4 milliárd dollár éves gazdasági értéket jelent csak az Egyesült Államok területén. A populáció azonban az utóbbi időben drasztikus fogyatkozásának indult, melynek hátterében a növényvédő szerek túlzott használata, a városi életforma, valamint különféle paraziták és betegségek állnak. Előfordul, hogy mindössze néhány nap leforgása alatt méhek tízezrei pusztulnak el, és egész kaptárak ürülnek ki. Érthető tehát, hogy a gazdálkodók égető szükségét érzik a tendencia visszafordításának.

A mézelő méhek egészségének javítása érdekében a lengyelországi Lublini Élettudományi Egyetem kutatói számos különféle anyaggal próbálták etetni a rovarokat kísérleti céllal, köztük koffeinnel, feketebors-kivonattal és kurkuminnal – a kurkuma fő összetevőjével. Néhány pozitív eredmény ellenére azonban egyik sem bizonyult áttörő megoldásnak.

A Patrycja Skowronek, Łukasz Wójcik és Aneta Strachecka által alkotott lengyel kutatócsoport végül a kenderkivonatok vizsgálata felé fordult. A kender egyik kannabionidja a THC – az a nálunk tiltott vegyület, ami a marihuána fő pszichoaktív hatóanyaga, azaz amitől „beáll” a fogyasztó –, ezzel szemben a CBD nem pszichoaktív kannabinoid molekula, ugyanakkor gyógyászati előnyei vannak, utóbbit használták leginkább a kutatók a méheknél is. 

A csapat korábbi kutatásai arra az eredményre jutottak, hogy a kenderkivonatok megnövelték a mézelő méhek élettartamát, és „segíthetik őket a környezetszennyezés és a fokozott oxidatív stressz elleni küzdelemben”.

Arra azonban nem találtak választ, hogy mindez pontosan hogyan is történik a méhek szervezetében. Az Animals folyóiratban újonnan publikált tanulmány során viszont közelebbről is megvizsgálták a mézelő méhek immunrendszerét a CBD beadása után, hogy feltárják azokat a mechanizmusokat, amelyek a méheket egészségesebbé tehetik. Ebben a kísérletben a korábbiaktól eltérően, nem ketrecekben tartották a rovarokat, hanem a szabadban, nagyobb környezeti stressznek kitéve őket ezáltal, így az eredmények is valósághűbbek voltak a laboratóriumi körülmények között elvégzett kísérletekével szemben.

Annak ellenére, hogy a méhek immunrendszere egészen más, mint az embereké, a CBD pozitív hatásai egyértelműen megfigyelhetők voltak az állatok esetében is:

a CBD-t fogyasztó rovarok nemcsak tovább éltek, mint a kontrollcsoport tagjai, de magasabb koncentrációban voltak jelen a szervezetükben egyes biomarkerek, mint például az albumin, amely egy gyulladások ellen ható fehérje.

Mindez azért is jó hír, mert a mézelőméh-kolóniáknak nem lenne túl bonyolult vagy költséges eljárás CBD-t adni, hiszen a gazdálkodók maguk is termeszthetnek kendert, melyből kivonhatják a CBD-t, és ezt a stratégiát a szakértők egyre gyakrabban javasolják. (Bizonyos kannabiszfajták termesztése Magyarországon is legális, az engedélyezett magfajtákat az Európai Unió által akkreditált listán találhatjuk meg – írja a napidoktor.hu.) 

 

Korábban a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület is beszámolt róla, hogy 2020-ban az Environmental Entomology szaklapban közzétett tanulmány szerint a Cornell Egyetem kutatói méhek százait figyelték meg, miközben pollent gyűjtöttek a kendernövényekről. A New York állambeli tizenegy kenderfarmról háromszázötvenöt méh mintavételét követően a csoport megállapította, hogy a kendernövény tizenhat különféle méhfajt támogatott. De már a nyolcvanas években is folytak arra irányuló vizsgálatok a University of Mississippi kampuszán, hogy a kannabisz fogyasztása milyen hatással van a rovarokra.

Fontos azonban tisztában lennünk azzal, hogy más beporzókat, például őshonos méhfajokat, lepkéket, legyeket és denevéreket a mézelő méheknél sokkal komolyabban fenyeget a kihalás veszélye a növényvédőszerek, az élőhelyek elvesztése és az éghajlatváltozás miatt. A természetvédelmi erőfeszítéseknek a kevésbé látható populációk megőrzésére is összpontosítaniuk kellene, és bár a lengyel kutatók nem vizsgálták, hogy a CBD fogyasztása hogyan hat más veszélyeztetett fajokra, de az immunrendszerbeli hasonlóságok miatt bízhatunk benne, hogy nem csak a mézelő méhek esetében jelenthet egyfajta megoldást a kender.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Aleksandr_Kravtsov

Krajnyik Cintia