„Majdnemiskolát” indít az AKG – Mit kaphatsz a pénzedért cserébe?
Meghajolva az igények előtt, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium idén általános iskolát indít. Hogy mit tud az új iskola? Olvasd el Zimre Zsuzsa írását, és kiderül.
–
900 szülő ült be arra a tájékoztatóra, ami az Alternatív Közgazdasági Gimnázium új általános iskoláját mutatta be. Nem véletlenül. Évről évre egyre több gyereket igyekeznek a szüleik az alternatív iskolák irányába terelni, a túljelentkezés minden ilyen helyre többszörös, az időnként magas tandíj ellenére is. Az AKG pedig már bizonyított: az alapítványi iskolák listáján évről-évre az élen végez. Persze lehet mondani, hogy annyi pénzért könnyű, de a tandíjtól még nem lesz erős egy iskola, és persze az önkormányzati iskolák között is rengeteg jó létezik. Azt viszont jól mérte fel az AKG, hogy nemcsak gimire, hanem általános iskolára is van igény, és merész húzással rögtön öt évfolyamot indítanak, osztályonként 24 körüli gyerekszámmal.
Együtt alakítják a szabályokat
De mit tud ez az iskola? Ezt még nem lehet tudni, az iskola honlapján olvasható pedagógiai programra tudunk csak támaszkodni, illetve Niedermüller Anna általános iskolai programkoordinátor válaszaira. Az iskola eleve nem is iskola, az ő meghatározásuk szerint „majdnemiskola”. Ez azt jelenti, hogy – bár betölti a hagyományos iskola funkcióit, de – a keretek eltérőek, minden mozgásban van, az iskola funkcióját folyamatosan átértelmezik.
Az iskola támaszkodik a szülőkre, állandó kommunikáció zajlik a felek közt, és ez nem az ebédbefizetés határidejében merül ki.
Egy osztályt három pedagógus kísér, és korcsoportos bontásban tanulnak a gyerekek, azaz osztályokban, de tantárgyak nincsenek, mert inkább kompetenciákat akarnak fejleszteni. Ezeket részterületekre tagolják, és szinteket rendelnek hozzá, amelyek nem egyenlők az osztályzatokkal. Mindenki a saját szintjének megfelelően halad. Az első hat osztályban csak szöveges értékelés van, mely nagyobb és mélyebb rálátást ad a szülőnek, és segíti őt a gyerekről alkotott kép pontosabb értelmezésében.
Az elsős gyerekeknek hagynak időt, az „átállásra”, sok-sok játékkal, belső berendezéssel – kuckózási lehetőséggel, délutáni csendes pihenővel és sok-sok mesével igyekeznek megkönnyíteni az átvezető utat az oviból a suliba. Ebben az átállós időszakban lesz a tanároknak lehetőségük megfigyelni a gyerekeket, és kialakítani az egyéni utakat.
Ér kilógni a sorból
Az iskolába SNI-s gyerekek (Sajátos Nevelési Igényű) felvételére is van lehetőség, minden osztálypárban található legalább egy gyógy- vagy fejlesztőpedagógus. Az osztályokat párba állítják (1-3, 2-4, 5-6), és ezek a párok időnként vegyes csoportokat alkotva dolgoznak majd együtt, így a kicsiket a nagyobbak segítik a munkában.
Szülőként is igen fontos, hogy a tanítás később kezdődik – 8:30-kor közös ráhangolódással, beszélgetőkörrel – a tanítás pedig 9:00 kor. A TAN-ösvénynek (Tanulás, Alapozás, Növekedés) nevezett foglalkozás két-három órán át tart, így alaposabb elmélyülésre van lehetőség, mint a 45 perces órák alatt. Ezen az alapkészségeket tanulják meg a gyerekek a tanítók irányításával, csoportokban, párokban vagy önállóan.
Ez azt jelenti, hogy nem a megszokott frontális oktatás zajlik a tanteremben, hanem esetlegesen mindenki mást csinál: van, aki feldolgoz valamit, mások csoportban működnek együtt.
A suli délután négyig tart, 11:30-tól szabadabb foglalkozások lesznek, játék, sport, ebéd, majd utána a délutáni pihenő, illetve az egyéni vagy kiscsoportos fejlesztés is ilyenkor zajlik. A gyerekek négykor mennek haza, vagy szakkör helyett műhelyek közül választhatnak. Hetente kétszer pedig Barangoló néven a témák és módszerek között barangolnak. Még nem tisztázott, hogy lesznek-e tankönyvek, és ha igen, milyenek, illetve a tanári kar összetétele sem ismert egyelőre. Osztályfőnök-választásra nincs lehetőség, mint egyes állami iskolákban.
Mégis elitiskola?
Mennyi az annyi? – merül fel a jogos kérdés. 100.000/hó, 12 hónapon keresztül. Jelenleg ezt 32 elsős gyereknek kell befizetnie, és van még 16 alapítványi hely, ahol a szülők ennél is többet fizetnek – átlagosan a dupláját (a gimnáziumi gyakorlat szerint), de itt a pénz beszél: aki többet fizet, az nyeri el a helyet. Az alapítványi befizetésekből finanszírozzák azok tanulmányait, akik viszont nem engedhetik meg maguknak a havi 100 ezres tandíjat. Ebben az összegben nincs benne az étkezés, azzal még érdemes kalkulálni. Viszont ha felvételt nyer elsőbe a gyerek, onnantól hátra lehet dőlni, mert a 13. osztály végéig biztosított a taníttatása.
Felmerül a kérdés, hogy nem indulunk-e így a kasztosodás felé, hisz korlátozott azok köre, akik ma ki tudnak csengetni ekkora tandíjat. A válasz: de. Azonban az iskola tervei között szerepel – és a gimnáziumban működik is – a heti, kétheti projektnap, melynek keretében hátrányos helyzetű diákokkal együttműködve kortárs segítőként dolgoznak együtt.
Jól hangzik… Már csak néhány évet kell várni arra, hogy kiderüljön: ami a gimnáziumban bejött, a kicsiknél is elég hatékony-e.
Zimre Zsuzsa
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: iStock by Getty Images/gpointstudio
Belső képek: AKG Facebook olda