Magyarországon jelenleg is negyedmillió nő él bántalmazó kapcsolatban, hetente egy nővel pedig végez korábbi vagy jelenlegi partnere. Bár egyre többet tudunk az erőszak természetéről, a túlélőnek messze nem csak a bántalmazójával kell megküzdenie, ha szabadulni akar a kapcsolatból.
Egyelőre csak egy hatperces rövidfilmet kapott a plus size főhősnő, de bízunk benne, hogy nem kell újabb 85 évnek eltelni a trend folytatásához!
A hely hiánypótlónak bizonyult, a televíziós sportközvetítések 95 (!) százaléka ugyanis a férfisportokra összpontosít.
Képzeld el, hogy a gyerekkorod úgy telik, hogy az óceán vize olykor átcsap az egész településen, ahol élsz, elárasztva mindent sós vízzel, szeméttel és törmelékkel.
November 26-án vasárnap országos demonstrációt szerveznek a közoktatásért. Mit lehet manapság elérni szimbolikus megmozdulásokkal? És miért fontos akkor is kimennünk az eseményre, ha nem feltétlenül hiszünk a tüntetés mint műfaj hatékonyságában? Erről kérdezte Szekeres Hanna szociálpszichológust, az ELTE adjunktusát Milanovich Domi.
Nem lett jelentősen több ügy (tehát nem csökken meghatározó módon a látencia), nem születtek jogszabályok, amelyek rákényszerítenék az intézményeket, hogy komolyan vegyék a zaklatásos és bántalmazási ügyek megelőzését, és a közbeszédben változatlanul tetten érhetők az áldozathibáztató, az elkövető felelősségét elkenő, a „metoo miatt már udvarolni sem lehet rendesen” típusú nonszenszek. Avagy: mire mentünk azzal, hogy kiszabadult a szellem a palackból?
A pedagógusszakma komoly státuszvesztést szenvedett el, írja szerzőnk. Elmondja, miért olyan nagy probléma ez, és hogyan hat a gyerekeink sorsára:
„A »heroin chic«, vagyis a lehető legsoványabb, súlyos drogfüggők alkatát imitáló, gyakran egészségtelen mértékben vékony testek kultusza 15 év után visszatért a köztudatba (bár ha engem kérdeztek, sosem tűnt el teljesen), és a közösségi média korában talán még nagyobb pusztítást fog okozni, mint anno” – jósolja Luca, aki mind a divatszakmát, mind az étkezési zavarokat közelről ismeri.