Néha gondold át, biztosan szükség van-e a kommentedre, és nem csak magadat áltatod-e, amikor azt mondod, te amúgy támogatója vagy a jó ügynek.
Két magyar fiatal jóhiszeműen elutazott Szicíliába szombat este, hiszen akkor az még távolról sem számított veszélyzónának. A helyzet azonban egyik pillanatról a másikra megváltozott, ők pedig két napja próbálnak hazajutni, sikertelenül. Zárolt pénzek, tanácstalan konzulátusok, káosz a köbön.
A gyerekek mindent megkérdeznek. Azt is, ami nem PC. Azt is, amit nem könnyű elmagyarázni. Tóth Flóra utánajárt, hogy hogyan kell kezelni a helyzetet, ha a kérdések az elfogadó felnőtt értékrend szerint a rasszizmus határát súrolják.
Dián Dóri brüsszeli kalandozásai a koronavírus idején.
Vigyázó szemetek Olaszországra vessétek!
„Ne engedjünk senkit kisétálni, aki azt mondja, meg akarok halni.”
„Férfiról vagy nőről van szó, nem számít, a bántalmazás nem ismer biológiai nemet – legfeljebb az eszközök mások.” Súlyosak a vádak a Vígszínház igazgatója, Eszenyi Enikő ellen, az időzítés sem véletlen. És az összefogás sem. Gyárfás Dorka elemzi a helyzetet: